MEKH - Felhasználó közreműködései [hu]

MediaWiki:Sidebar

2024-07-01T11:38:39Z

Admin:

Nehir rendszer

2024-07-01T11:38:06Z

Admin: Admin átnevezte a(z) Nehir rendszer lapot a következő névre: NEHIR

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[NEHIR]]

NEHIR

2024-07-01T11:38:06Z

Admin: Admin átnevezte a(z) Nehir rendszer lapot a következő névre: NEHIR

== A dokumentum célja és hatóköre ==
A Felhasználói kézikönyv a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) által működtetett Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszerének (a továbbiakban: NEHIR, Rendszer) közintézményi munkatárs felhasználói számára készített részletes dokumentum, amely leírja a rendszer működését és ismerteti a használatának módját.

A Kézikönyv legfontosabb célja, hogy képernyőképekkel, ábrákkal, példákkal illusztrálva mutassa be a Rendszer funkcionalitását a felhasználók számára, és segítséget nyújtson a Rendszer önálló, hatékony használata során, valamint megkönnyítse a problémák megoldását.

== A Rendszer célja ==
A NEHIR alapvető célja, hogy korszerű informatikai eszközökkel támogassa a MEKH és a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) Ehat. tv. 11/A.§-ban részletesen leírt feladatait, megteremtve a gyorsabb elérés és együttműködés lehetőségét a közintézmények és a Szakértők (MEKH szakértők, NEH szakértők) között. A Rendszerben az elektronikusan leképzett üzleti folyamatok minden szereplő számára átláthatók és nyomon követhetők, egyértelműsítik a folyamatban résztvevők feladatait, felelősségét, és lehetőséget adnak a MEKH számára a folyamatok minőségbiztosítására, illetve a beavatkozásra.

A Rendszer az alábbi fő funkciócsoportokon keresztül támogatja az célokat:

Közintézményi adatbázis

EMIS integráció: a NEHIR rendszer felhasználói számára automatikus EMIS regisztráció, EMIS partnerkapcsolat kezelés

A Rendszer funkcionalitásai a közintézmények munkatársai és a Szakértők számára webes felületen, az Internetről elérhetők. A felületre a belépés regisztrációhoz kötött.

= Szerepkörök, folyamatok =

== Szerepkörök ==
[[Fájl:Felhasználói folyamat.jpg|semmi|keretezett|1. ábra: Felhasználói folyamatok]]

A Rendszerben a következő szerepkörök kerültek kialakításra:

'''MEKH szakértő''' (épület mentor): a partnerkapcsolatok során a hozzárendelt intézmények adatait, dokumentumait láthatja, valamint kapcsolattartói igény esetén közintézményi csoportos online oktatás keretében segítséget nyújt.

'''NEH szakértő''' (rendszer mentor): közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető.

'''Kapcsolattartó''': a közintézmények felelős képviselője. A Rendszerben regisztrálhat, vizsgázhat, kérdőíveket tölthet ki, láthatja a NEH szakértők (a szakértői kapacitás kiépítését követően) alapadatait, a partnerkapcsolatok során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértők valamennyi adatát, dokumentumát, amivel a folyamatok adott pontjain feladata van.

'''Területi felelős''': a kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó munkatárs, feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívás alapján regisztrálhat, vizsgázhat.

= Felhasználói funkciók =

== Web felület funkciói ==

=== Belépési és regisztrációs felület ===
A közintézmények felhasználói a '''Közintézményi bejelentkezés''' képernyőfél '''Belépés''' és '''Regisztráció''' funkcióit, míg a NEH szakértők a '''Szakértői bejelentkezés''' képernyőfél '''Ügyfélkapus azonosítás''' és '''Regisztráció''' funkcióit használhatják.

[[Fájl:Web felület belépési képernyője.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: Web felület belépési képernyője]]

=== Kapcsolattartó szerepkör funkciói ===

==== Közintézményi regisztráció ====
A közintézmények a kapcsolattartóikon keresztül végezhetik el a feladataikat a Rendszerben. Ahhoz azonban, hogy a kapcsolattartó regisztrálni tudjon a Rendszerbe, elsőként a közintézmény regisztrálása, meghívása szükséges.

A közintézmény kapcsolattartója a ''2. ábrán'' bemutatott kezdőképernyőn a Közintézményi bejelentkezés képernyőfél '''Regisztráció''' funkcióját használja.

[[Fájl:Közintézmény meghívása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|3. ábra: Közintézmény meghívása]]

A meghívó igényléshez a közintézmény PIR számát és Hivatali Kapu azonosítóját, azaz KRID-jét kell kötelezően megadni és a '''Regisztráció''' gombra kattintani ''(lásd 3. ábrát)''. Ekkor a Rendszer a közintézmény megadott KRID Hivatali Kapu fiókjára küld egy üzenetet, és a Rendszer felületén is jelzi a felhasználónak a kiküldés tényét.

A regisztráció megszakítható a '''Regisztráció megszakítása''' gombbal, ebben az esetben egy felugró ablakban meg kell erősítenünk a döntésünket. A felugró ablakban látható '''Mégsem''' gombbal vagy a felugró ablak bal felső sarkában található '''X gombbal''' az ablakot bezárhatjuk, ekkor nem kerül megerősítésre a döntés.

Tekintettel arra, hogy egy közintézménynek egy felelős kapcsolattartója lehet, ezért ha az adott PIR-számmal már történt regisztráció a Rendszerben, akkor a Hivatali Kapu üzenet nem kerül kiküldésre.

==== Kapcsolattartói regisztráció ====
A közintézmény első lépésként kijelöli a kapcsolattartót. A kapcsolattartó a közintézmény Hivatali Kapujára küldött üzenetben található linket megnyitva tudja indítani a regisztrációját.

[[Fájl:Kapcsolattartói regisztráció.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|4. ábra: Kapcsolattartói regisztráció]]

A regisztráció során az '''Intézményi adatok''' blokk adatai nem szerkeszthetők, hiszen az intézményen keresztül történik a regisztráció.

A '''Kapcsolattartói adatok''' blokkban a '''Kapcsolattartó neve''' és a '''Kapcsolattartó e-mail''' mezők kötelezően kitöltendők, az e-mail címre formai ellenőrzés történik.

Az Egyéb blokkban az '''Adatkezelési tájékoztató''' linkre kattintással megtekinthető a dokumentum. A regisztráció beküldésének feltétele az adatkezelési tájékoztató ismerete így csak a checkbox bejelölése után lehetséges a '''Regisztráció''' gomb megnyomása.

A regisztráció megszakítható a '''Regisztráció megszakítása''' gombbal.

A regisztráció sikeres beküldése után a megadott e-mail címre a Rendszer üzenetet küld. Az üzenetben található linkre kattintással lehet az e-mail címet megerősíteni. A link a jelszó beállító felületre navigál.

[[Fájl:Kapcsolattartó – regisztráció utáni jelszó beállítás.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|5. ábra Kapcsolattartó – regisztráció utáni jelszó beállítás 1. képernyő]]

A megjelenő felületen a '''Kattintson ide a folytatáshoz''' linket kell megnyitni, a megnyíló képernyőn pedig az '''Új jelszó''' mezőbe, majd a '''Jelszó megerősítése''' mezőbe ismételten beírva az új jelszót, az '''Elküld''' gombbal tudjuk véglegesíteni a jelszót.

[[Fájl:Kapcsolattartó – regisztráció utáni jelszó beállítás 2..jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|6. ábra: Kapcsolattartó – regisztráció utáni jelszó beállítás 2. képernyő]]

Sikeres mentés után a Rendszerbe a regisztrációkor megadott e-mail címmel és a beállított jelszóval már lehetséges a belépés a ''2. ábrán'' bemutatott képernyőn.

==== Kapcsolattartói főképernyő ====
A regisztráció végeztével a kapcsolattartó a Rendszerbe lépés után a főképernyőjét látja, amely egy folyamatképernyő, tekintettel arra, hogy a kapcsolattartó a Rendszerben kötött folyamatok alapján dolgozik.
[[Fájl:Kapcsolattartó – főképernyő felépítése.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|7. ábra: Kapcsolattartó – főképernyő felépítése]]

A folyamatképernyő felépítése:

'''Folyamatjelző sáv''': a folyamatszakaszok tekinthetők meg, a teljesített szakaszokat a Rendszer zöld színnel jelzi, az éppen aktuális szakaszt szürkével, a még hátralévő szakaszokat pedig fehérrel.

'''Tartalmi rész''': az aktuális folyamatszakasszal kapcsolatos minden információ, tartalom itt tekinthető meg, és itt érhetők el a funkciók.

'''Eseménynapló sáv''': a felhasználói tevékenységek, események kerülnek ide gyűjtésre.

'''Fejléc''': a fejléc bal oldalán lévő MEKH logo a kezdőképernyőre navigál, a jobb oldalán az aktuálisan bejelentkezett felhasználó neve, valamint a '''Felhasználó ikon''' található. A Felhasználó ikonra kattintva a felhasználói '''Profil, Kérdőív''' és a Rendszerből kilépésre szolgáló '''Kijelentkezés''' funkciók találhatók. A Profil funkciót a következő, ''3.1.2.4.'', a Kérdőív funkciót a ''3.1.2.6.'' fejezetben tárgyaljuk részletesen.

'''A fejlécben a későbbi folyamatszakaszokban újabb funkciók is elérhetőek lesznek, ezeket a dokumentum későbbi részeiben, az adott folyamatszakasznál jelezzük és mutatjuk be.'''

==== Kapcsolattartói profil ====
A kapcsolattartói profil mindig elérhető a '''Profil''' funkció segítségével. A profil adatokban a közintézmény és a kapcsolattartó adatai tekinthetők meg. A kapcsolattartó a '''Név''' mezőt szerkesztheti és a '''Mentés''' gombbal érvényesítheti a módosítást.

[[Fájl:Kapcsolattartói profil.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|8. ábra: Kapcsolattartói profil]]

A profil adatlapból való kilépéshez, és a kezdőképernyőre navigáláshoz a fejlécben található '''MEKH ikonra''' kell kattintani.

==== Kapcsolattartó, területi felelős vizsgázás ====
A kapcsolattartó és területi felelős első feladata sikeres regisztráció után a vizsgázás.

A vizsgázáshoz és a következő folyamatszakaszhoz, az intézményi épület alapadat adatrögzítéshez a kapcsolattartó és területi felelős a tananyagon kívül szakértői segítséget is kaphat '''a MEKH szakértőtől, közintézményi csoportos online oktatás útján'''.

A hozzárendelt NEH szakértő (a kapacitás kiépítését követően) alapadatai a tartalmi képernyőrész felső részében kiemelve találhatók, az '''Adatlap''' funkcióra kattintva pedig részletes adatai is elérhetők ''(lásd 7. ábrát)''.

A Vizsgázás gomb megnyomása után új képernyőablakban jelenik meg a vizsgázási felület.

[[Fájl:Vizsgázás képernyő felépítése.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|9. ábra: Vizsgázás képernyő felépítése]]

A felület elemei:

'''Vizsga információs sáv''': dinamikusan mutatja a vizsga kitöltésére rendelkezésre álló időt, a vizsga nevét, vizsga indítása után a vizsgakérdéseket.

'''Vizsga tartalmi képernyőrész''': vizsga megkezdése előtt a vizsga címe mellett a teljesítéshez szükséges fontos információkat tartalmazza, és a '''Kezdés''' gombot. Vizsga indítása után a '''Vizsga beküldése''' funkció, vizsga befejezése után pedig '''Kilépés''' gomb található itt.

A '''Kezdés''' gombra kattintva megjelenik az adott vizsga képernyője, és elindul a kitöltésre rendelkezésre álló idő visszaszámlálása.

Az információs sávban megjelennek a kérdések, félkövérrel jelölve az aktuális kérdést. A vizsgakérdések nevére kattintva a rendszer az adott kérdéshez navigál.

A tartalmi részben látható az aktuális vizsgakérdés és a megjelölhető válaszlehetőségek. A kérdés felett látszik, hogy összesen hány kérdésből áll a vizsga, és hogy adott ponton hányadik kérdésnél tart a vizsgázó.

A válaszlehetőségeknél csak egy választ lehet megjelölni.

Amennyiben nem az első kérdésen állunk, megjelenik az '''Előző kérdés''' gomb, mely az aktuálisat megelőző, és a '''Következő kérdés''' gomb, amely az aktuálisat követő kérdésre navigál.

Az utolsó kérdésnél megjelenik a '''Vizsga beküldése''' gomb, amely egyébként az információs sávban is elérhető. A vizsga beküldését felugró ablakban meg kell erősíteni. Megerősítés után a képernyőn egyből látható a vizsga eredménye.

Az eredmény megtekintése után a '''Kilépés''' gombbal zárhatjuk be a vizsgázás ablakot, és térhetünk vissza a folyamatképernyőre.

A vizsgázására nincs időbeli korlát, tehát a felhasználói fiók bármennyi sikertelen vizsgaeredmény esetén sem kerül felfüggesztésre. Viszont két sikertelen vizsgázás után '''kötelező fogadóórán''' kell részt vennie, melyet a közintézményhez rendelt MEKH szakértő fog megtartania számára.

A vizsgához a hozzárendelt MEKH szakértőtől a regisztráció utáni 7. naptól segítséget kérhet '''Fogadóórát kérek''' funkcióval.

A kötelező fogadóórával kapcsolatosan a kapcsolattartónak külön feladata nincs. A konzultáció megtartása a Rendszeren kívül – MEKH szakértő által előre visszajelzett időpontban és elérhetőségen – történik, a lebonyolítás után a MEKH szakértő igazolja le. A fogadóóra leigazolásáig a kapcsolattartó vizsgázási lehetősége szünetel.

===== Fogadóóra igénylése vizsgázáshoz =====
A '''Fogadóórát kérek''' gombra kattintással egy felugró ablakban kell megerősíteni a szándékot. A fogadóóra igénylésről a MEKH szakértő e-mail értesítést kap. A konzultáció megtartása a Rendszeren kívül – MEKH szakértő által előre visszajelzett időpontban és linken – történik, a lebonyolítás után a MEKH szakértő igazolja vissza a kötelező fogadóórához hasonló módon. A fogadóóra leigazolásáig a kapcsolattartó vizsgázási lehetősége szünetel, a vizsgázás a leigazolás után folytatható.

====== Fogadóóra leigazolása funkció ======
A partner kapcsolattartó a vizsgázásához és a közintézményi épület alapadatok rögzítéséhez is kérhet segítséget a MEKH szakértőtől fogadóóra formájában. A fogadóórák kezelése – függetlenül attól, hogy milyen okból kezdeményezték azt – a Rendszerben egységesen történik, a MEKH szakértő feladata leigazolni a fogadóóra megtörténtét. A fogadóóra időpontjának, módjának, helyszínének egyeztetése és a fogadóóra lebonyolítása a Rendszeren kívül történik.

MEKH szakértő mind a kötelező fogadóóra, mind a kapcsolattartó által kezdeményezett fogadóóráról e-mail értesítést kap, és a listanézetében az adott intézménynél megjelenik a '''Fogadóóra''' funkciója, amivel a visszaigazolást elvégezheti.

A visszaigazolás után az érintett kapcsolattartó e-mail értesítést kap. Amennyiben vizsgázáshoz kért fogadóórát, akkor a leigazolás után a vizsgázást folytathatja.

==== Kérdőívek ====
Minőségbiztosítási célok érdekében a folyamatok bizonyos pontjain a kapcsolattartónak ki kell töltenie folyamatokra vonatkozó kérdőívet, melyet a MEKH értékel ki. A kérdőívek kitöltésének felhívásáról a kapcsolattartó e-mail értesítést kap''.''

A kérdőívek a felhasználói felület fejlécében lévő '''Kérdőívek''' funkcióból érhetők el.

==== Területi felelősök kezelése ====
A kapcsolattartó a sikeres vizsgázása, és az épület alapadat adatszolgáltatási mód kiválasztása után meghívhat a Rendszerbe további személyeket, területi felelősöket, akik az EMIS adatrögzítési feladataiban segítik őt. A meghívás célja, hogy a területi felelősök is csak megfelelő vizsga után kapjanak jogosultságot az EMIS rendszerhez, így ők a Rendszerben közintézményi feladatokat nem látnak el, kizárólag regisztrálni és vizsgázni tudnak. A területi felelősök EMIS felhasználói fiókját is a Rendszer hozza létre automatikusan.

A kapcsolattartó a területi felelősöket a fejlécében a sikeres vizsgája után megjelenő '''Területi felelősök''' '''kezelése''' funkcióval menedzselheti.

===== Területi felelősök listanézet =====
Az előzőekben említett - a kapcsolattartó fejlécén megjelenő - '''Területi felelősök kezelése''' gombra kattintva megjelennek a területi felelős listanézet és a hozzá kapcsolódóan elérhető funkciók''.'' A lista a már megszokott módon sorrendezhető és szűrhető a szűrőmezőkben megadott értékek szerint.

[[Fájl:Kapcsolattartó – területi felelősök kezelése funkció.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|10. ábra: Kapcsolattartó – területi felelősök kezelése funkció]]

===== Területi felelős meghívása =====
Új területi felelős a '''Területi felelős meghívása''' funkcióval adható meg ''(10. ábra)''. A gombra kattintással egy felugró ablakban kell megadnunk a meghívni kívánt személy e-mail címét ''(11. ábra)''. Erre az e-mail címre automatikusan küld a Rendszer egy üzenetet, mellyel a területi felelős a Rendszerbe regisztrálhat.

[[Fájl:Kapcsolattartó – területi felelős meghívás.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|11. ábra: Kapcsolattartó – területi felelős meghívás]]

A listanézetben a meghívott területi felelős adatai a meghívás után egyből megjelennek, de a név mező még nem kitöltött, mert azt a felelős adja meg regisztrációkor. Regisztráció után a megadott név is automatikusan bekerül a listába.

===== Területi felelős törlése =====
A területi felelős listanézeti sorában elérhető '''Törlés''' funkcióval egy felugró ablakban történő megerősítés után törölhető az felelős a Rendszerből ''(10. ábra)''. A törléssel a felhasználó EMIS felhasználói fiókja is törlésre kerül.

Törlés után a területi felelős a Rendszerbe nem tud belépni.

==== Épület alapadat adatszolgáltatás ====
Sikeres vizsga után a kapcsolattartó számára a Rendszer a kialakított interfész kapcsolat segítségével automatikusan létrehozza az EMIS rendszerben is a felhasználói fiókját, és elérhetővé teszi az EMIS belépéshez szükséges hivatkozást.

A kapcsolattartó következő feladata a '''közintézményi épület alapadat rögzítés az EMIS rendszerben''', és a kapcsolódó adminisztráció elvégzése a NEHIR rendszerben. Az adatrögzítésre alapértelmezésben 30 napja van a közintézménynek, de 15 napos határidő hosszabbítás kérvényezhető maximum 2 alkalommal.

===== Épület alapadat adatszolgáltatás =====
A kapcsolattartónak először ki kell választania az önálló adatszolgáltatást, hogy az épület alapadatokat rögzíteni tudja az EMIS rendszerben:

[[Fájl:Kapcsolattartó – épület alapadat adatszolgáltatási mód választás.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|12. ábra: Kapcsolattartó – épület alapadat adatszolgáltatási mód választás]]

A képernyőn megjelenik a létrehozott EMIS felhasználónév, és a fejlécben megjelenik a '''Belépés az EMIS rendszerbe''' link is, mely az EMIS rendszerhez navigál. A képernyőn látható az adatrögzítés határideje is.

[[Fájl:Kapcsolattartó – önálló épület alapadat adatszolgáltatási képernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|13. ábra: Kapcsolattartó – önálló épület alapadat adatszolgáltatási képernyő]]

====== Határidő hosszabbítás kérvényezése ======
Amennyiben az adatrögzítés valamilyen ok miatt nem teljesíthető határidőre, akkor a kapcsolattartónak lehetősége van határidő hosszabbítást kérvényezni a '''Hosszabbítás kérése''' funkcióval ''(13. ábra)''. A hosszabbítási igényhez a közintézmény aláírásával ellátott igénylési nyilatkozat csatolandó, melyet a felugró megerősítő ablakban lehet mellékelni ''(14. ábra)''.

[[Fájl:Kapcsolattartó – adatrögzítési hosszabbítási nyilatkozat feltöltése.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|14. ábra: Kapcsolattartó – adatrögzítési hosszabbítási nyilatkozat feltöltése]]

Az első hosszabbítás automatikusan elbírálásra kerül, a képernyőn a határidő adat frissül. A hosszabbítástól függetlenül természetesen az adatrögzítés befejeztét igazoló nyilatkozat feltölthető, ha mégis előbb elkészült az adatrögzítés.

Hosszabbítás még egy alkalommal kérvényezhető az első hosszabbítási igény beadásával teljesen megegyező módon. A második határidő módosítási kérvényt azonban már a MEKH bírálja el, ezért ő e-mail értesítés kap a kérvényezéskor. A MEKH döntéséig a határidő adat nem frissül, de a hosszabbítástól függetlenül, ha az adatrögzítés mégis befejeződött, a nyilatkozat feltölthető.

[[Fájl:Kapcsolattartó – épület alapadat adatrögzítés hosszabbítás elbírálás alatti képernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|15. ábra: Kapcsolattartó – épület alapadat adatrögzítés hosszabbítás elbírálás alatti képernyő]]

Amennyiben a MEKH a kérvényt jóváhagyta, akkor a határidőnél az új érték kerül feltüntetésre, ha nem hagyta jóvá, akkor a határidő nem változik. A döntésről mindkét esetben e-mail értesítés kerül kiküldésre.

====== Épület alapadat adatrögzítés befejeztét igazoló nyilatkozat ======
A tartalmi képernyőrészben az '''Adatrögzítés befejeztét igazoló nyilatkozat feltöltése''' gombbal lehet csatolni a dokumentumot, melyhez letölthető sablon a '''Nyilatkozat minta''' funkcióban található ''(15. ábra)''. A gombra kattintáskor egy felugró ablakban kell a nyilatkozatot csatolni, majd a '''Beküldés''' gombbal menteni az adatokat ''(16. ábra)''.
[[Fájl:Kapcsolattartó – épület.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|16. ábra Kapcsolattartó – épület alapadat adatrögzítés hosszabbítás elbírálás alatti képernyő]]

A beküldés megerősítés után véglegesíthető.

Az épület alapadat rögzítés befejezése és a nyilatkozat beküldése után a folyamat a következő szakaszba lép, a rendszertechnológiai adatok rögzítése következik. Ez egy konzultációval indul, melyet a közintézményhez az adatrögzítést követően rendelt NEH szakértő (a kapacitás kiépítését követően) kezdeményez, a közintézmény dolga tehát várni a konzultáció jelzésére.

[[Fájl:Kapcsolattartó – épület alapadat adatszolgáltatás vége.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|17. ábra: Kapcsolattartó – épület alapadat adatszolgáltatás vége]]

==== Épület rendszertechnológiai adatszolgáltatás ====

A NEH szakértői kapacitás kiépítése jelenleg folyamatban van. A NEH szakértői kapacitás kiépítését követően a közintézmény értesítése mellett, '''''a közintézményhez hozzárendelésre kerül egy NEH szakértő. Ezt követően az épület rendszertechnológiai adatrögzítési folyamat a NEH szakértő közreműködésével (helyszíni bejárás, adatfelvétel) folytatódik tovább.'''''

Kezdőlap

2024-06-19T09:11:35Z

Admin: /* Energiahatékonysági fogalomtár */

== Energiahatékonysági fogalomtár ==
{| class="wikitable"
|+Rövidítések
!Rövidítés
!Értelmezés
|-
|EE1
|„első az energiahatékonyság” elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;
|-
|EED
|Energiahatékonysági Irányelv, az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve
|-
|Ehat törvény
|2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
|-
|Ehat Vhr
|122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
|-
|EKR
|Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer
|-
|EKR GYIK
|Gyakran Ismételt Kérdések az EKR rendszer kapcsán, kérdések és válaszok, ezen a [https://www.enhat.mekh.hu/ekr linken] érhetők el
|-
|EPBD
|Épületenergetikai Irányelv
|-
|FF55
|Az Európai Unió „Irány az 55%!” („Fit for 55”) zöld átállásról szóló terve
|-
|HEM
|hitelesített energiamegtakarítás. A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog.
|-
|„Irány az 55%!” csomag
|Az Európai Unió „Irány az 55%!” („Fit for 55”) zöld átállásról szóló terve
|-
|NEKT
|Nemzeti Energia és Klímaterv
|-
|NES
|Nemzeti Energiastratégia
|-
|REPowerEU csomag
|Az Európai Unió 2022 májusában bemutatott terve az Oroszországi fosszilis energiáktól való gyors függetlenedés és a zöld átállás felgyorsítása céljából
|}
{| class="wikitable"
|+Fogalmak
!Fogalom
!Értelmezés
|-
|addicionalitási kritérium
|A kötelezett vagy a beruházást megvalósító részéről elvárt hozzájárulásra kell teljesüljön az addicionalitási kritérium az elszámolhatósághoz. Az addicionális hozzájárulási kritérium akkor teljesül, amennyiben a kötelezett vagy a beruházást megvalósító olyan közreműködést fejt ki, amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg. A 2023. június 24-ikével módosított hazai energiahatékonysági törvény (Ehat törvény) a korábbi addicionálisnak minősülő hozzájárulás fogalom helyett a lényeges hozzájárulás fogalmat vezette be. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Bővebben lásd az EKR GYIK vonatkozó (például: 10., 11., 12., 12/A., 13., 14.) pontjait.
|-
|beépítettségi arány
|Egy adott területen az épület alapterületének és a telek területének aránya;
|-
|effektív névleges teljesítmény
|A gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;
|-
|egyéni fellépés
|Olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került sor;
|-
|„első az energiahatékonyság” elve
|Az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;
|-
|energetikai audit
|Az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;
|-
|energetikai auditálás
|Olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;
|-
|energetikai auditáló szervezet
|Energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;
|-
|energetikai auditor
|Energetikai auditálást végző természetes személy;
|-
|energia
|Az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;
|-
|energiagazdálkodási rendszer
|Az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;
|-
|energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció
|Az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét;
|-
|energiahatékonyság
|A teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;
|-
|energiahatékonyság-alapú szerződés
|Az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik;
|-
|energiahatékonysági szolgáltatás
|Olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása - beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz -, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;
|-
|energiahatékonysági szolgáltató
|Az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;
|-
|energiahatékonyság-javulás
|Az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;
|-
|energiamegtakarítás
|Az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;
|-
|épületautomatizálási és -szabályozási rendszer
|Olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;
|-
|fehér bizonyítvány
|Az ellenőrzött energiamegtakarításra vonatkozó, korlátozás nélkül forgalomképes vagyoni értékű jog, mely nemzetközileg eltérő tartalmú lehet, az adott nemzeti szabályozási szabályok szerint.
|-
|fűtési rendszer
|A beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet;
|-
|gazdálkodó szervezet
|A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;
|-
|halmozott energiamegtakarítás
|Az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás;
|-
|hatékony egyedi fűtés
|A fűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távfűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony egyedi hűtés
|A hűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony fűtés
|Olyan fűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony hűtés
|Hűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony távfűtés
|Olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
|-
|hatékony távhűtés
|Olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
|-
|hőfejlesztő berendezés
|A fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;
|-
|integrált nemzeti energia- és klímaterv
|Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv;
|-
|jelentős korszerűsítés
|Olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról;
|-
|kis- és középvállalkozás
|A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;
|-
|kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat
|Az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;
|-
|komplex korszerűsítés
|Az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez;
|-
|közintézmény
|A közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;
|-
|közlekedési célú üzemanyag
|A jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;
|-
|központi kormányzat
|A központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;
|-
|lakóépület
|Jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;
|-
|légkondicionáló rendszer
|A beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;
|-
|lényeges hozzájárulás
|Lényeges hozzájárulásként a kötelezettnek, vagy bármely más személynek olyan közreműködést kell kifejteni, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
|-
|megbízott fél
|Olyan jogi személy, amely a Kormánytól vagy más közintézménytől felhatalmazást kapott arra, hogy a Kormány vagy más közintézmény nevében finanszírozási rendszert dolgozzon ki, kezeljen vagy működtessen;
|-
|mérés-felügyeleti rendszer
|Informatikai, kommunikációs rendszer, valamint humán erőforrás, ami a mért adatok gyűjtését, értékelését és nyomon követését látja el;
|-
|nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés
|A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;
|-
|nagyvállalat
|A Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;
|-
|névleges bemenő hőteljesítmény
|Az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;
|-
|primerenergia-fogyasztás
|A nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás;
|-
|szellőzőrendszer
|A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés;
|-
|támogatandó háztartás
|Az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga;
|-
|teljes bemenő hőteljesítmény
|Az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;
|-
|vállalkozáscsoport
|Azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.
|-
|végfelhasználási energiamegtakarítás
|Az Ehat tv. 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az Ehat Vhr-ben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;
|-
|végső felhasználó
|Az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében - a közös használatú épületrészek kivételével - mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is;
|-
|végsőenergia-fogyasztás
|Az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével;
|}
{| class="wikitable"
|+Hazai jogszabályok
!Jogszabály
|-
|Ehat törvény
|-
|122/2015. (V. 26.) Korm. Rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
|-
|2013. évi XXII. Törvény
|-
|1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról
|-
|17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról
|-
|176/2008. Kormányrendelet
|-
|666/2020. Kormányrendelet
|-
|19/2021. ITM rendelet
|-
|1997. évi LXXVIII. Törvény
|-
|7/2006 (V.24.) TNM rendelet
|-
|200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet
|-
|2010. évi CXXX. Törvény
|-
|6/2020. (VI. 29.) MEKH rendelet
|-
|TAO Vhr, 176/2017. (VII. 4.) Korm. Rendelet
|-
|2004. évi XXXIV. Törvény (Kkvtv.)
|-
|65/2011. (IV. 15.) Korm. Rendelet
|-
|2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet
|-
|1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet
|-
|16/2018. (XII. 21.) MEKH rendelet
|}
{| class="wikitable"
|+Európai Uniós jogszabályok
!Jogszabály
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2012/27/eu irányelve
|-
|Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete
|-
|EPBD irányelv, 2018/844
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve
|-
|Bizottság 206/2012/EU rendelete
|-
|Bizottság 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
|-
|Bizottság 813/2013/EU rendelete
|-
|Bizottság (EU) 2016/2281 rendelete
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2012/27/eu irányelve
|-
|Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete
|-
|EPBD irányelv, 2018/844
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve
|}

NEHIR

2024-06-19T07:22:13Z

Admin: /* Határidő hosszabbítás kérvényezése */

Fájl:Kapcsolattartó – önálló épület alapadat adatszolgáltatási képernyő.jpg

2024-06-19T07:20:44Z

Admin:

Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

2024-06-19T07:13:39Z

Admin: /* A NEH kötelező feladatai */

= Cél és hatókör =
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

'''Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.'''

'''Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR''' Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”'' dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

= Fogalmak =
'''EMIS (Energy Monitoring and Information System)'''

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

'''Épülettechnikai rendszer'''

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

'''Mérőeszköz'''

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

'''NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)'''

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

'''POD (Point of Delivery)'''

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

'''Virtuális fogyasztás, virtuális mérő'''

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

'''Virtuális létesítmény'''

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

= Szerepkörök =
A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

'''Szakértői szerepkörök'''

'''MEKH szakértő''' (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

'''NEH szakértő''' (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

'''Közintézményi szerepkörök'''

'''Közintézményi kapcsolattartó'''

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

'''Területi felelős'''

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

'''Szerepkörök, folyamatok:'''

[[Fájl:Folyamatábra.jpg|keretnélküli|617x617px]]

= A NEH kötelező feladatai =
A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

* Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.
* Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a '''Közintézményi kapcsolattartó''' által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. '''A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.'''

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.
{| class="wikitable"
|'''Kötelező feladat'''
|'''Online/'''

'''személyes'''
|'''Felelős'''
|-
|1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.
|Személyes

Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel
|NEH szakértő

'''A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető'''
|}

= Közintézmény EMIS oktatási anyag =
'''A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni'''. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

== Az EMIS bemutatása ==
Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

=== Bejelentkezés ===

Az EMIS-be a <nowiki>https://emis.mekh.hu</nowiki> weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

[[Fájl:Bejelentkezés emis .jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|1. ábra: Bejelentkezés az EMIS rendszerbe]]

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

'''1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.'''

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

'''2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!'''

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

=== A weboldal felépítése ===
A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

[[Fájl:Főképernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: A weboldal felépítése]]

== Felhasználók ==
Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

=== Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk ===
Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a ''főfelhasználók'' nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több ''főfelhasználó'' alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „''Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

=== Felhasználói szerepkörök feladatai ===
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

[[Fájl:Általános adatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|3. ábra: Általános adatok]]

[[Fájl:Energetikai adatok.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|4. ábra: Energetikai adatok]]

=== Felhasználói szerepkörök jogosultságai ===
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

== Felhasználók felvétele ==
A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

[[Fájl:Felhasználókezelés.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|5. ábra: Felhasználókezelés]]

== Létesítmények ==
Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

=== Létesítmények struktúrája ===
Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

[[Fájl:Létesítmények struktura.jpg|semmi|bélyegkép|6. ábra: Létesítmények struktúrája]]

=== Épületek épületegyüttesbe sorolása ===
Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

=== Létesítménytípusok ===
Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:
{| class="wikitable"
|'''Egészségügyi'''

· Orvosi rendelő

· Kórház

· Kórház járóbeteg ellátás

· Kórház fekvőbeteg ellátás

· Gyógyszertár

|'''Szociális'''

· Idősek otthona

· Idősek klubja

· Lakás

· Lakóépület

· Gyermekotthon

· Kollégium
|'''Kulturális'''

· Múzeum

· Színház

· Könyvtár

· Művelődési ház

|-
|'''Iroda'''

· Iroda

· Irodaház
|'''Kereskedelmi'''

· Üzlet

· Vásárcsarnok
|'''Honvédelmi'''

· Laktanya

|-
|'''Oktatási'''

· Bölcsőde

· Óvoda

· Általános Iskola

· Középiskola

· Főiskola

· Egyetem

· Kollégium

· Tornaterem

· Sportcsarnok

· Uszoda

|'''További típusok'''

· Börtön

· Konyha

· Kazánház

· Műhely

· Üdülő

· Garázs

· Tűzoltóság

· Mentőállomás

· Rendőrség

· Raktár

· Egyéb
|
|}
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az ''5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben'').

=== Épületek részekre bontása EMIS-ben ===
Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd ''5.5.1 Mérési pontok létrehozása'').

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd ''5.4.3 Létesítménytípusok'').

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m2, vagy m3 arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az ''5.5.4'' ''Virtuális mérési pontok'' címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

=== Létesítmények hozzáadása ===

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

[[Fájl:Létesítmény hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|7. ábra: Létesítmény hozzáadása]]
A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

[[Fájl:Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|8. ábra: Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok]]

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

[[Fájl:Létesítmény felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|566x566px|9. ábra: Létesítmény felvitele]]

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

[[Fájl:Létesítmény kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|10. ábra: Létesítmény kiválasztása szerkesztésre]]

== Mérési pontok ==
Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

=== Mérési pontok létrehozása ===
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a '''mérőeszköz''' kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A '''mérési pont''' (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. '''Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására''' (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

[[Fájl:Mérési pont.jpg|semmi|bélyegkép|629x629px|11. ábra: Mérési pont létrehozása 1.]]

[[Fájl:Mérési pont2.jpg|semmi|bélyegkép|12. ábra: Mérési pont létrehozása 2.|629x629px]]

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

=== Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz ===
A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

[[Fájl:Mérőeszköz létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|638x638px|13. ábra: Mérőeszköz létrehozása]]

=== Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz ===
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.
[[Fájl:Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|14. ábra: Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése]]

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

[[Fájl:Elosztói engedélyes hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|15. ábra: Elosztói engedélyes hozzáadása]]

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

[[Fájl:Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók.jpg|semmi|bélyegkép|913x913px|16. ábra: Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók]]

=== Virtuális mérési pontok ===
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

[[Fájl:A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában.jpg|semmi|keretezett|17. ábra: A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában]]

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

[[Fájl:Virtuális mérési pont létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|18. ábra: Virtuális mérési pont létrehozása]]
.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

[[Fájl:Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése.jpg|semmi|bélyegkép|620x620px|19. ábra: Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése]]

== Leolvasások ==
Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. '''Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.'''

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

[[Fájl:21.jpg|semmi|bélyegkép|626x626px|20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése]]

'''A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata.''' Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

[[Fájl:Mérési pont felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|656x656px|21. ábra: Mérési pont felvitele]]
A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény ''„Leolvasások”'' menüpont alatt. Először az ''„Összes mérő”'' fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a ''„Leolvasások”'' fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

[[Fájl:Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|22. ábra: Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása]]
[[Fájl:Új leolvasás manuális rögzítése.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|23. ábra: Új leolvasás manuális rögzítése]]
== Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be ==
Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. '''A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége.''' Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

[[Fájl:Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása.jpg|semmi|keretezett|24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása]]

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért '''a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben'''. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

'''A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.'''

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

[[Fájl:Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|25. ábra: Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben]]

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

[[Fájl:Inverter 1.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|1. fénykép: Inverter 1]]
[[Fájl:Inverter 2.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|2. fénykép: Inverter 2]]
[[Fájl:Inverter 3.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|3. fénykép: Inverter 3]]

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia ''„Hozam össz”'' néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen ''„E_all”'' néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen ''„Total”'' felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

== Épület alapadat checklist ==
Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

'''I. Alapadatok'''

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

''Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.''

Az épület építési ideje: _______________

(''Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)''

Épület nettó alapterülete: ______________ m2 ''(Összes szint nettó, hasznos alapterülete)''

''(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület fűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület hűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)''

Szintek száma: ______________

''(Az épület szintjeinek száma)''

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

'''II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok''' ''(a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)''

''NINCS''

''VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________''

''Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

'''III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok'''

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

'''IV. Energiafogyasztás mérők:'''

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Villamosenergia-mérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a villamos energia mérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Hőmennyiségmérő (távfűtés vagy hőszolgáltatás):

MediaWiki:Sidebar

2024-06-19T07:11:16Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-19T07:10:38Z

Admin:

Kezdőlap

2024-06-19T07:10:13Z

Admin: /* Energiahatékonysági fogalomtár */

== Energiahatékonysági fogalomtár ==
{| class="wikitable"
|+Rövidítések
!Rövidítés
!Értelmezés
|-
|EE1
|„első az energiahatékonyság” elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;
|-
|EED
|Energiahatékonysági Irányelv, az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve
|-
|Ehat törvény
|2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
|-
|Ehat Vhr
|122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
|-
|EKR
|Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer
|-
|EKR GYIK
|Gyakran Ismételt Kérdések az EKR rendszer kapcsán, kérdések és válaszok, ezen a [https://www.enhat.mekh.hu/ekr linken] érhetők el
|-
|EPBD
|Épületenergetikai Irányelv
|-
|FF55
|Az Európai Unió „Irány az 55%!” („Fit for 55”) zöld átállásról szóló terve
|-
|HEM
|hitelesített energiamegtakarítás. A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog.
|-
|„Irány az 55%!” csomag
|Az Európai Unió „Irány az 55%!” („Fit for 55”) zöld átállásról szóló terve
|-
|NEKT
|Nemzeti Energia és Klímaterv
|-
|NES
|Nemzeti Energiastratégia
|-
|REPowerEU csomag
|Az Európai Unió 2022 májusában bemutatott terve az Oroszországi fosszilis energiáktól való gyors függetlenedés és a zöld átállás felgyorsítása céljából
|}
{| class="wikitable"
|+Fogalmak
!Fogalom
!Értelmezés
|-
|addicionalitási kritérium
|A kötelezett vagy a beruházást megvalósító részéről elvárt hozzájárulásra kell teljesüljön az addicionalitási kritérium az elszámolhatósághoz. Az addicionális hozzájárulási kritérium akkor teljesül, amennyiben a kötelezett vagy a beruházást megvalósító olyan közreműködést fejt ki, amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg. A 2023. június 24-ikével módosított hazai energiahatékonysági törvény (Ehat törvény) a korábbi addicionálisnak minősülő hozzájárulás fogalom helyett a lényeges hozzájárulás fogalmat vezette be. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Bővebben lásd az EKR GYIK vonatkozó (például: 10., 11., 12., 12/A., 13., 14.) pontjait.
|-
|beépítettségi arány
|Egy adott területen az épület alapterületének és a telek területének aránya;
|-
|effektív névleges teljesítmény
|A gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;
|-
|egyéni fellépés
|Olyan fellépés, amely ellenőrizhető, és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez és arra egy szakpolitikai intézkedés nyomán került sor;
|-
|„első az energiahatékonyság” elve
|Az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;
|-
|energetikai audit
|Az energetikai auditálás eredményeit tartalmazó, jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő irat;
|-
|energetikai auditálás
|Olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről;
|-
|energetikai auditáló szervezet
|Energetikai auditálást végző gazdálkodó szervezet;
|-
|energetikai auditor
|Energetikai auditálást végző természetes személy;
|-
|energia
|Az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;
|-
|energiagazdálkodási rendszer
|Az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó stratégiát meghatározó terv egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége;
|-
|energiahatékony beszerzéssel kapcsolatos dokumentáció
|Az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezet ezen beszerzései során keletkezett olyan irat, amely rögzíti a beszerzés energiahatékonysági jellemzőit, valamint azt a tényt, hogy régi termék, épület cseréje vagy új beszerzés történt, továbbá a beszerzéssel elérhető éves energiamegtakarítás mértékét;
|-
|energiahatékonyság
|A teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa;
|-
|energiahatékonyság-alapú szerződés
|Az energiafogyasztó és az energiahatékonysági szolgáltató között létrejött olyan szerződés, amelyet teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, és amelynek keretében nyújtott energiahatékonysági szolgáltatások ellentételezése a szerződésben megállapodott szintű energiahatékonyság-javulás vagy más energiahatékonysági kritérium teljesítésével összefüggésben történik;
|-
|energiahatékonysági szolgáltatás
|Olyan fizikai előny, haszon vagy javak szerződés alapján történő biztosítása - beleértve a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést is, ha ilyen szolgáltatást e szerződés tartalmaz -, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés kombinációjából származnak és rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezetnek;
|-
|energiahatékonysági szolgáltató
|Az a gazdálkodó szervezet, aki energiahatékonysági szolgáltatást nyújt vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedést hajt végre a végső felhasználó létesítményében vagy helyiségében;
|-
|energiahatékonyság-javulás
|Az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli vagy gazdasági változások vagy ezek kombinációjának eredményeképpen;
|-
|energiamegtakarítás
|Az az energiamennyiség, amellyel csökkent valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést megelőzőhöz képest, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást;
|-
|épületautomatizálási és -szabályozási rendszer
|Olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;
|-
|fehér bizonyítvány
|Az ellenőrzött energiamegtakarításra vonatkozó, korlátozás nélkül forgalomképes vagyoni értékű jog, mely nemzetközileg eltérő tartalmú lehet, az adott nemzeti szabályozási szabályok szerint.
|-
|fűtési rendszer
|A beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet;
|-
|gazdálkodó szervezet
|A gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;
|-
|halmozott energiamegtakarítás
|Az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás;
|-
|hatékony egyedi fűtés
|A fűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távfűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony egyedi hűtés
|A hűtés biztosításának olyan egyéni lehetősége, amely a hatékony távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül vagy ugyanakkora nem megújuló forrásból származó primerenergia-ráfordítást igényel alacsonyabb költségek mellett, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony fűtés
|Olyan fűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony hűtés
|Hűtési lehetőség, amely a változtatás nélküli alap-forgatókönyvhöz képest mérhetően csökkenti azt a primerenergia-ráfordítást, amely egy egységnyi energia előállításához szükséges a vonatkozó rendszerhatárokon belül, továbbá erre az ország teljes területére kiterjedő költség-haszon elemzés alapján költséghatékony módon kerül sor, figyelembe véve a kitermeléshez, az átalakításhoz, a szállításhoz és az elosztáshoz szükséges energiát is;
|-
|hatékony távfűtés
|Olyan távfűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
|-
|hatékony távhűtés
|Olyan távhűtési rendszer, amely legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működik;
|-
|hőfejlesztő berendezés
|A fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;
|-
|integrált nemzeti energia- és klímaterv
|Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv;
|-
|jelentős korszerűsítés
|Olyan korszerűsítés, amelynek költsége meghaladja egy hasonló új egység beruházási költségének 50%-át azzal, hogy nem tekinthető jelentős korszerűsítésnek, ha a tüzelőberendezést az általa kibocsátott szén-dioxid leválasztására alkalmas berendezéssel szerelik fel azzal a céllal, hogy gondoskodjanak a szén-dioxidnak a geológiai tárolásáról;
|-
|kis- és középvállalkozás
|A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;
|-
|kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat
|Az a gazdálkodó szervezet, amely energiát értékesít a végső felhasználó számára;
|-
|komplex korszerűsítés
|Az épülethatároló szerkezetek és az épületgépészeti rendszerek többségét érintő korszerűsítés, amely a korszerűsítés előtti szinthez képest jelentős energiahatékonyság-javulást eredményez;
|-
|közintézmény
|A közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet;
|-
|közlekedési célú üzemanyag
|A jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;
|-
|központi kormányzat
|A központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;
|-
|lakóépület
|Jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;
|-
|légkondicionáló rendszer
|A beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;
|-
|lényeges hozzájárulás
|Lényeges hozzájárulásként a kötelezettnek, vagy bármely más személynek olyan közreműködést kell kifejteni, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.
|-
|megbízott fél
|Olyan jogi személy, amely a Kormánytól vagy más közintézménytől felhatalmazást kapott arra, hogy a Kormány vagy más közintézmény nevében finanszírozási rendszert dolgozzon ki, kezeljen vagy működtessen;
|-
|mérés-felügyeleti rendszer
|Informatikai, kommunikációs rendszer, valamint humán erőforrás, ami a mért adatok gyűjtését, értékelését és nyomon követését látja el;
|-
|nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés
|A nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló rendelet szerint nagy hatásfokúnak minősülő kapcsolt energiatermelés;
|-
|nagyvállalat
|A Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;
|-
|névleges bemenő hőteljesítmény
|Az adott energiaátalakító berendezésre vonatkozó hatósági határozatban vagy a berendezés gépkönyvében vagy gyártói nyilatkozatában rögzített névleges teljesítményen történő üzemeltetéséhez szükséges, az energiaátalakító berendezésbe bevitt hőteljesítmény megawattban (MWth) kifejezve;
|-
|primerenergia-fogyasztás
|A nem energiacélú felhasználással csökkentett bruttó belföldi energiafogyasztás;
|-
|szellőzőrendszer
|A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés;
|-
|támogatandó háztartás
|Az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga;
|-
|teljes bemenő hőteljesítmény
|Az összes olyan műszaki egység névleges bemenő hőteljesítményének összege, amely a létesítmény részét képezi;
|-
|vállalkozáscsoport
|Azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv. szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.
|-
|végfelhasználási energiamegtakarítás
|Az Ehat tv. 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az Ehat Vhr-ben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;
|-
|végső felhasználó
|Az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében - a közös használatú épületrészek kivételével - mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is;
|-
|végsőenergia-fogyasztás
|Az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével;
|}
{| class="wikitable"
|+Hazai jogszabályok
!Jogszabály
!Internetes elérhetőség
|-
|Ehat törvény
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2015-57-00-00</nowiki>
|-
|122/2015. (V. 26.) Korm. Rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2015-122-20-22</nowiki>
|-
|2013. évi XXII. Törvény
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2013-22-00-00</nowiki>
|-
|1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2020-1-20-5Z</nowiki>
|-
|17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2020-17-20-5Z</nowiki>
|-
|176/2008. Kormányrendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2008-176-20-22</nowiki>
|-
|666/2020. Kormányrendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2020-666-20-22</nowiki>
|-
|19/2021. ITM rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2021-19-20-7Q</nowiki>
|-
|1997. évi LXXVIII. Törvény
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/1997-78-00-00</nowiki>
|-
|7/2006 (V.24.) TNM rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2006-7-20-6F</nowiki>
|-
|200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2023-200-20-22</nowiki>
|-
|2010. évi CXXX. Törvény
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2010-130-00-00</nowiki>
|-
|6/2020. (VI. 29.) MEKH rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2020-6-20-5Z.0#CI</nowiki>
|-
|TAO Vhr, 176/2017. (VII. 4.) Korm. Rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2017-176-20-22</nowiki>
|-
|2004. évi XXXIV. Törvény (Kkvtv.)
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2004-34-00-00</nowiki>
|-
|65/2011. (IV. 15.) Korm. Rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2011-65-20-22</nowiki>
|-
|2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2017-2-20-5Z</nowiki>
|-
|1/2017. (II. 16.) MEKH rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2017-1-20-5Z</nowiki>
|-
|16/2018. (XII. 21.) MEKH rendelet
|<nowiki>https://njt.hu/jogszabaly/2018-16-20-5Z</nowiki>
|}
{| class="wikitable"
|+Európai Uniós jogszabályok
!Jogszabály
!Internetes elérhetőség
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2012/27/eu irányelve
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02012L0027-20181224&qid=1562921841682&from=HU</nowiki>
|-
|Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1999</nowiki>
|-
|EPBD irányelv, 2018/844
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018L0844</nowiki>
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32009L0125</nowiki>
|-
|Bizottság 206/2012/EU rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32012R0206</nowiki>
|-
|Bizottság 626/2011/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32011R0626</nowiki>
|-
|Bizottság 813/2013/EU rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32013R0813</nowiki>
|-
|Bizottság (EU) 2016/2281 rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32016R2281</nowiki>
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2012/27/eu irányelve
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02012L0027-20181224&qid=1562921841682&from=HU</nowiki>
|-
|Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32018R1999</nowiki>
|-
|EPBD irányelv, 2018/844
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018L0844</nowiki>
|-
|Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve
|<nowiki>https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32009L0125</nowiki>
|}

MediaWiki:Sidebar

2024-06-17T14:46:14Z

Admin:

Közintézményi oktatási anyag

2024-06-17T14:45:07Z

Admin: Admin átnevezte a(z) Közintézményi oktatási anyag lapot a következő névre: Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai]]

Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

2024-06-17T14:45:07Z

Admin: Admin átnevezte a(z) Közintézményi oktatási anyag lapot a következő névre: Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

= Cél és hatókör =
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

'''Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.'''

'''Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR''' Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”'' dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

= Fogalmak =
'''EMIS (Energy Monitoring and Information System)'''

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

'''Épülettechnikai rendszer'''

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

'''Mérőeszköz'''

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

'''NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)'''

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

'''POD (Point of Delivery)'''

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

'''Virtuális fogyasztás, virtuális mérő'''

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

'''Virtuális létesítmény'''

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

= Szerepkörök =
A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

'''Szakértői szerepkörök'''

'''MEKH szakértő''' (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

'''NEH szakértő''' (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

'''Közintézményi szerepkörök'''

'''Közintézményi kapcsolattartó'''

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

'''Területi felelős'''

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

'''Szerepkörök, folyamatok:'''

[[Fájl:Folyamatábra.jpg|keretnélküli|617x617px]]

= A NEH kötelező feladatai =
A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

§ Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.

§ Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a '''Közintézményi kapcsolattartó''' által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. '''A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.'''

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.
{| class="wikitable"
|'''Kötelező feladat'''
|'''Online/'''

'''személyes'''
|'''Felelős'''
|-
|1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.
|Személyes

Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel
|NEH szakértő

'''A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető'''
|}

= Közintézmény EMIS oktatási anyag =
'''A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni'''. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

== Az EMIS bemutatása ==
Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

=== Bejelentkezés ===

Az EMIS-be a <nowiki>https://emis.mekh.hu</nowiki> weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

[[Fájl:Bejelentkezés emis .jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|1. ábra: Bejelentkezés az EMIS rendszerbe]]

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

'''1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.'''

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

'''2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!'''

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

=== A weboldal felépítése ===
A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

[[Fájl:Főképernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: A weboldal felépítése]]

== Felhasználók ==
Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

=== Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk ===
Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a ''főfelhasználók'' nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több ''főfelhasználó'' alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „''Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

=== Felhasználói szerepkörök feladatai ===
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

[[Fájl:Általános adatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|3. ábra: Általános adatok]]

[[Fájl:Energetikai adatok.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|4. ábra: Energetikai adatok]]

=== Felhasználói szerepkörök jogosultságai ===
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

== Felhasználók felvétele ==
A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

[[Fájl:Felhasználókezelés.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|5. ábra: Felhasználókezelés]]

== Létesítmények ==
Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

=== Létesítmények struktúrája ===
Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

[[Fájl:Létesítmények struktura.jpg|semmi|bélyegkép|6. ábra: Létesítmények struktúrája]]

=== Épületek épületegyüttesbe sorolása ===
Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

=== Létesítménytípusok ===
Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:
{| class="wikitable"
|'''Egészségügyi'''

· Orvosi rendelő

· Kórház

· Kórház járóbeteg ellátás

· Kórház fekvőbeteg ellátás

· Gyógyszertár

|'''Szociális'''

· Idősek otthona

· Idősek klubja

· Lakás

· Lakóépület

· Gyermekotthon

· Kollégium
|'''Kulturális'''

· Múzeum

· Színház

· Könyvtár

· Művelődési ház

|-
|'''Iroda'''

· Iroda

· Irodaház
|'''Kereskedelmi'''

· Üzlet

· Vásárcsarnok
|'''Honvédelmi'''

· Laktanya

|-
|'''Oktatási'''

· Bölcsőde

· Óvoda

· Általános Iskola

· Középiskola

· Főiskola

· Egyetem

· Kollégium

· Tornaterem

· Sportcsarnok

· Uszoda

|'''További típusok'''

· Börtön

· Konyha

· Kazánház

· Műhely

· Üdülő

· Garázs

· Tűzoltóság

· Mentőállomás

· Rendőrség

· Raktár

· Egyéb
|
|}
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az ''5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben'').

=== Épületek részekre bontása EMIS-ben ===
Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd ''5.5.1 Mérési pontok létrehozása'').

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd ''5.4.3 Létesítménytípusok'').

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m2, vagy m3 arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az ''5.5.4'' ''Virtuális mérési pontok'' címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

=== Létesítmények hozzáadása ===

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

[[Fájl:Létesítmény hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|7. ábra: Létesítmény hozzáadása]]
A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

[[Fájl:Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|8. ábra: Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok]]

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

[[Fájl:Létesítmény felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|566x566px|9. ábra: Létesítmény felvitele]]

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

[[Fájl:Létesítmény kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|10. ábra: Létesítmény kiválasztása szerkesztésre]]

== Mérési pontok ==
Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

=== Mérési pontok létrehozása ===
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a '''mérőeszköz''' kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A '''mérési pont''' (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. '''Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására''' (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

[[Fájl:Mérési pont.jpg|semmi|bélyegkép|629x629px|11. ábra: Mérési pont létrehozása 1.]]

[[Fájl:Mérési pont2.jpg|semmi|bélyegkép|12. ábra: Mérési pont létrehozása 2.|629x629px]]

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

=== Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz ===
A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

[[Fájl:Mérőeszköz létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|638x638px|13. ábra: Mérőeszköz létrehozása]]

=== Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz ===
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.
[[Fájl:Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|14. ábra: Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése]]

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

[[Fájl:Elosztói engedélyes hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|15. ábra: Elosztói engedélyes hozzáadása]]

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

[[Fájl:Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók.jpg|semmi|bélyegkép|913x913px|16. ábra: Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók]]

=== Virtuális mérési pontok ===
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

[[Fájl:A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában.jpg|semmi|keretezett|17. ábra: A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában]]

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

[[Fájl:Virtuális mérési pont létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|18. ábra: Virtuális mérési pont létrehozása]]
.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

[[Fájl:Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése.jpg|semmi|bélyegkép|620x620px|19. ábra: Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése]]

== Leolvasások ==
Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. '''Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.'''

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

[[Fájl:21.jpg|semmi|bélyegkép|626x626px|20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése]]

'''A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata.''' Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

[[Fájl:Mérési pont felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|656x656px|21. ábra: Mérési pont felvitele]]
A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény ''„Leolvasások”'' menüpont alatt. Először az ''„Összes mérő”'' fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a ''„Leolvasások”'' fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

[[Fájl:Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|22. ábra: Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása]]
[[Fájl:Új leolvasás manuális rögzítése.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|23. ábra: Új leolvasás manuális rögzítése]]
== Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be ==
Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. '''A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége.''' Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

[[Fájl:Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása.jpg|semmi|keretezett|24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása]]

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért '''a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben'''. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

'''A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.'''

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

[[Fájl:Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|25. ábra: Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben]]

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

[[Fájl:Inverter 1.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|1. fénykép: Inverter 1]]
[[Fájl:Inverter 2.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|2. fénykép: Inverter 2]]
[[Fájl:Inverter 3.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|3. fénykép: Inverter 3]]

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia ''„Hozam össz”'' néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen ''„E_all”'' néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen ''„Total”'' felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

== Épület alapadat checklist ==
Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

'''I. Alapadatok'''

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

''Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.''

Az épület építési ideje: _______________

(''Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)''

Épület nettó alapterülete: ______________ m2 ''(Összes szint nettó, hasznos alapterülete)''

''(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület fűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület hűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)''

Szintek száma: ______________

''(Az épület szintjeinek száma)''

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

'''II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok''' ''(a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)''

''NINCS''

''VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________''

''Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

'''III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok'''

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

'''IV. Energiafogyasztás mérők:'''

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Villamosenergia-mérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a villamos energia mérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Hőmennyiségmérő (távfűtés vagy hőszolgáltatás):

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T17:07:01Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T17:06:15Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:55:42Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:55:22Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:54:41Z

Admin:

* navigation
** mainpage|mainpage-description
** Közintézményi oktatási anyag|Közintézményi oktatási anyag
** Nehir rendszer|Nehir rendszer

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:52:59Z

Admin:

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:51:31Z

Admin:

Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

2024-06-16T16:49:33Z

Admin: kép átméretezése

= Cél és hatókör =
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

'''Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.'''

'''Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR''' Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”'' dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

= Fogalmak =
'''EMIS (Energy Monitoring and Information System)'''

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

'''Épülettechnikai rendszer'''

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

'''Mérőeszköz'''

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

'''NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)'''

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

'''POD (Point of Delivery)'''

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

'''Virtuális fogyasztás, virtuális mérő'''

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

'''Virtuális létesítmény'''

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

= Szerepkörök =
A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

'''Szakértői szerepkörök'''

'''MEKH szakértő''' (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

'''NEH szakértő''' (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

'''Közintézményi szerepkörök'''

'''Közintézményi kapcsolattartó'''

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

'''Területi felelős'''

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

'''Szerepkörök, folyamatok:'''

[[Fájl:Folyamatábra.jpg|keretnélküli|617x617px]]

= A NEH kötelező feladatai =
A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

§ Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.

§ Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a '''Közintézményi kapcsolattartó''' által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. '''A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.'''

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.
{| class="wikitable"
|'''Kötelező feladat'''
|'''Online/'''

'''személyes'''
|'''Felelős'''
|-
|1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.
|Személyes

Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel
|NEH szakértő

'''A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető'''
|}

= Közintézmény EMIS oktatási anyag =
'''A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni'''. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

== Az EMIS bemutatása ==
Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

=== Bejelentkezés ===

Az EMIS-be a <nowiki>https://emis.mekh.hu</nowiki> weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

[[Fájl:Bejelentkezés emis .jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|1. ábra: Bejelentkezés az EMIS rendszerbe]]

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

'''1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.'''

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

'''2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!'''

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

=== A weboldal felépítése ===
A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

[[Fájl:Főképernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: A weboldal felépítése]]

== Felhasználók ==
Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

=== Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk ===
Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a ''főfelhasználók'' nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több ''főfelhasználó'' alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „''Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

=== Felhasználói szerepkörök feladatai ===
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

[[Fájl:Általános adatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|3. ábra: Általános adatok]]

[[Fájl:Energetikai adatok.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|4. ábra: Energetikai adatok]]

=== Felhasználói szerepkörök jogosultságai ===
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

== Felhasználók felvétele ==
A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

[[Fájl:Felhasználókezelés.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|5. ábra: Felhasználókezelés]]

== Létesítmények ==
Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

=== Létesítmények struktúrája ===
Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

[[Fájl:Létesítmények struktura.jpg|semmi|bélyegkép|6. ábra: Létesítmények struktúrája]]

=== Épületek épületegyüttesbe sorolása ===
Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

=== Létesítménytípusok ===
Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:
{| class="wikitable"
|'''Egészségügyi'''

· Orvosi rendelő

· Kórház

· Kórház járóbeteg ellátás

· Kórház fekvőbeteg ellátás

· Gyógyszertár

|'''Szociális'''

· Idősek otthona

· Idősek klubja

· Lakás

· Lakóépület

· Gyermekotthon

· Kollégium
|'''Kulturális'''

· Múzeum

· Színház

· Könyvtár

· Művelődési ház

|-
|'''Iroda'''

· Iroda

· Irodaház
|'''Kereskedelmi'''

· Üzlet

· Vásárcsarnok
|'''Honvédelmi'''

· Laktanya

|-
|'''Oktatási'''

· Bölcsőde

· Óvoda

· Általános Iskola

· Középiskola

· Főiskola

· Egyetem

· Kollégium

· Tornaterem

· Sportcsarnok

· Uszoda

|'''További típusok'''

· Börtön

· Konyha

· Kazánház

· Műhely

· Üdülő

· Garázs

· Tűzoltóság

· Mentőállomás

· Rendőrség

· Raktár

· Egyéb
|
|}
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az ''5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben'').

=== Épületek részekre bontása EMIS-ben ===
Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd ''5.5.1 Mérési pontok létrehozása'').

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd ''5.4.3 Létesítménytípusok'').

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m2, vagy m3 arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az ''5.5.4'' ''Virtuális mérési pontok'' címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

=== Létesítmények hozzáadása ===

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

[[Fájl:Létesítmény hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|7. ábra: Létesítmény hozzáadása]]
A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

[[Fájl:Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|8. ábra: Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok]]

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

[[Fájl:Létesítmény felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|566x566px|9. ábra: Létesítmény felvitele]]

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

[[Fájl:Létesítmény kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|10. ábra: Létesítmény kiválasztása szerkesztésre]]

== Mérési pontok ==
Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

=== Mérési pontok létrehozása ===
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a '''mérőeszköz''' kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A '''mérési pont''' (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. '''Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására''' (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

[[Fájl:Mérési pont.jpg|semmi|bélyegkép|629x629px|11. ábra: Mérési pont létrehozása 1.]]

[[Fájl:Mérési pont2.jpg|semmi|bélyegkép|12. ábra: Mérési pont létrehozása 2.|629x629px]]

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

=== Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz ===
A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

[[Fájl:Mérőeszköz létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|638x638px|13. ábra: Mérőeszköz létrehozása]]

=== Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz ===
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.
[[Fájl:Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|14. ábra: Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése]]

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

[[Fájl:Elosztói engedélyes hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|15. ábra: Elosztói engedélyes hozzáadása]]

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

[[Fájl:Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók.jpg|semmi|bélyegkép|913x913px|16. ábra: Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók]]

=== Virtuális mérési pontok ===
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

[[Fájl:A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában.jpg|semmi|keretezett|17. ábra: A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában]]

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

[[Fájl:Virtuális mérési pont létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|18. ábra: Virtuális mérési pont létrehozása]]
.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

[[Fájl:Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése.jpg|semmi|bélyegkép|620x620px|19. ábra: Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése]]

== Leolvasások ==
Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. '''Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.'''

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

[[Fájl:21.jpg|semmi|bélyegkép|626x626px|20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése]]

'''A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata.''' Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

[[Fájl:Mérési pont felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|656x656px|21. ábra: Mérési pont felvitele]]
A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény ''„Leolvasások”'' menüpont alatt. Először az ''„Összes mérő”'' fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a ''„Leolvasások”'' fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

[[Fájl:Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|22. ábra: Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása]]
[[Fájl:Új leolvasás manuális rögzítése.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|23. ábra: Új leolvasás manuális rögzítése]]
== Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be ==
Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. '''A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége.''' Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

[[Fájl:Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása.jpg|semmi|keretezett|24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása]]

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért '''a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben'''. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

'''A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.'''

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

[[Fájl:Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|25. ábra: Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben]]

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

[[Fájl:Inverter 1.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|1. fénykép: Inverter 1]]
[[Fájl:Inverter 2.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|2. fénykép: Inverter 2]]
[[Fájl:Inverter 3.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|3. fénykép: Inverter 3]]

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia ''„Hozam össz”'' néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen ''„E_all”'' néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen ''„Total”'' felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

== Épület alapadat checklist ==
Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

'''I. Alapadatok'''

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

''Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.''

Az épület építési ideje: _______________

(''Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)''

Épület nettó alapterülete: ______________ m2 ''(Összes szint nettó, hasznos alapterülete)''

''(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület fűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület hűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)''

Szintek száma: ______________

''(Az épület szintjeinek száma)''

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

'''II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok''' ''(a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)''

''NINCS''

''VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________''

''Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

'''III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok'''

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

'''IV. Energiafogyasztás mérők:'''

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Villamosenergia-mérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a villamos energia mérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Hőmennyiségmérő (távfűtés vagy hőszolgáltatás):

MediaWiki:Sidebar

2024-06-16T16:26:31Z

Admin:

Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

2024-06-16T16:22:08Z

Admin: /* Felhasználói szerepkörök feladatai */

= Cél és hatókör =
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

'''Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.'''

'''Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR''' Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”'' dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

= Fogalmak =
'''EMIS (Energy Monitoring and Information System)'''

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

'''Épülettechnikai rendszer'''

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

'''Mérőeszköz'''

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

'''NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)'''

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

'''POD (Point of Delivery)'''

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

'''Virtuális fogyasztás, virtuális mérő'''

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

'''Virtuális létesítmény'''

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

= Szerepkörök =
A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

'''Szakértői szerepkörök'''

'''MEKH szakértő''' (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

'''NEH szakértő''' (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

'''Közintézményi szerepkörök'''

'''Közintézményi kapcsolattartó'''

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

'''Területi felelős'''

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

'''Szerepkörök, folyamatok:'''

[[Fájl:Folyamatábra.jpg|keretnélküli|617x617px]]

= A NEH kötelező feladatai =
A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

§ Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.

§ Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a '''Közintézményi kapcsolattartó''' által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. '''A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.'''

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.
{| class="wikitable"
|'''Kötelező feladat'''
|'''Online/'''

'''személyes'''
|'''Felelős'''
|-
|1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.
|Személyes

Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel
|NEH szakértő

'''A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető'''
|}

= Közintézmény EMIS oktatási anyag =
'''A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni'''. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

== Az EMIS bemutatása ==
Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

=== Bejelentkezés ===

Az EMIS-be a <nowiki>https://emis.mekh.hu</nowiki> weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

[[Fájl:Bejelentkezés emis .jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|1. ábra: Bejelentkezés az EMIS rendszerbe]]

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

'''1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.'''

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

'''2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!'''

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

=== A weboldal felépítése ===
A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

[[Fájl:Főképernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: A weboldal felépítése]]

== Felhasználók ==
Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

=== Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk ===
Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a ''főfelhasználók'' nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több ''főfelhasználó'' alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „''Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

=== Felhasználói szerepkörök feladatai ===
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

[[Fájl:Általános adatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|3. ábra: Általános adatok]]

[[Fájl:Energetikai adatok.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|4. ábra: Energetikai adatok]]

=== Felhasználói szerepkörök jogosultságai ===
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

== Felhasználók felvétele ==
A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

[[Fájl:Felhasználókezelés.jpg|semmi|bélyegkép|641x641px|5. ábra: Felhasználókezelés]]

== Létesítmények ==
Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

=== Létesítmények struktúrája ===
Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

[[Fájl:Létesítmények struktura.jpg|semmi|bélyegkép|6. ábra: Létesítmények struktúrája]]

=== Épületek épületegyüttesbe sorolása ===
Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

=== Létesítménytípusok ===
Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:
{| class="wikitable"
|'''Egészségügyi'''

· Orvosi rendelő

· Kórház

· Kórház járóbeteg ellátás

· Kórház fekvőbeteg ellátás

· Gyógyszertár

|'''Szociális'''

· Idősek otthona

· Idősek klubja

· Lakás

· Lakóépület

· Gyermekotthon

· Kollégium
|'''Kulturális'''

· Múzeum

· Színház

· Könyvtár

· Művelődési ház

|-
|'''Iroda'''

· Iroda

· Irodaház
|'''Kereskedelmi'''

· Üzlet

· Vásárcsarnok
|'''Honvédelmi'''

· Laktanya

|-
|'''Oktatási'''

· Bölcsőde

· Óvoda

· Általános Iskola

· Középiskola

· Főiskola

· Egyetem

· Kollégium

· Tornaterem

· Sportcsarnok

· Uszoda

|'''További típusok'''

· Börtön

· Konyha

· Kazánház

· Műhely

· Üdülő

· Garázs

· Tűzoltóság

· Mentőállomás

· Rendőrség

· Raktár

· Egyéb
|
|}
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az ''5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben'').

=== Épületek részekre bontása EMIS-ben ===
Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd ''5.5.1 Mérési pontok létrehozása'').

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd ''5.4.3 Létesítménytípusok'').

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m2, vagy m3 arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az ''5.5.4'' ''Virtuális mérési pontok'' címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

=== Létesítmények hozzáadása ===

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

[[Fájl:Létesítmény hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|7. ábra: Létesítmény hozzáadása]]
A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

[[Fájl:Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|8. ábra: Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok]]

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

[[Fájl:Létesítmény felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|566x566px|9. ábra: Létesítmény felvitele]]

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

[[Fájl:Létesítmény kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|10. ábra: Létesítmény kiválasztása szerkesztésre]]

== Mérési pontok ==
Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

=== Mérési pontok létrehozása ===
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a '''mérőeszköz''' kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A '''mérési pont''' (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. '''Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására''' (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

[[Fájl:Mérési pont.jpg|semmi|bélyegkép|629x629px|11. ábra: Mérési pont létrehozása 1.]]

[[Fájl:Mérési pont2.jpg|semmi|bélyegkép|12. ábra: Mérési pont létrehozása 2.]]

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

=== Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz ===
A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

[[Fájl:Mérőeszköz létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|638x638px|13. ábra: Mérőeszköz létrehozása]]

=== Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz ===
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.
[[Fájl:Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése.jpg|semmi|bélyegkép|639x639px|14. ábra: Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése]]

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

[[Fájl:Elosztói engedélyes hozzáadása.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|15. ábra: Elosztói engedélyes hozzáadása]]

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

[[Fájl:Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók.jpg|semmi|bélyegkép|913x913px|16. ábra: Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók]]

=== Virtuális mérési pontok ===
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

[[Fájl:A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában.jpg|semmi|keretezett|17. ábra: A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában]]

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

[[Fájl:Virtuális mérési pont létrehozása.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|18. ábra: Virtuális mérési pont létrehozása]]
.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

[[Fájl:Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése.jpg|semmi|bélyegkép|620x620px|19. ábra: Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése]]

== Leolvasások ==
Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. '''Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.'''

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

[[Fájl:21.jpg|semmi|bélyegkép|626x626px|20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése]]

'''A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata.''' Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

[[Fájl:Mérési pont felvitele.jpg|semmi|bélyegkép|656x656px|21. ábra: Mérési pont felvitele]]
A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény ''„Leolvasások”'' menüpont alatt. Először az ''„Összes mérő”'' fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a ''„Leolvasások”'' fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

[[Fájl:Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|22. ábra: Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása]]
[[Fájl:Új leolvasás manuális rögzítése.jpg|semmi|bélyegkép|628x628px|23. ábra: Új leolvasás manuális rögzítése]]
== Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be ==
Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. '''A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége.''' Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

[[Fájl:Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása.jpg|semmi|keretezett|24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása]]

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért '''a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben'''. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

'''A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.'''

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

[[Fájl:Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|25. ábra: Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben]]

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

[[Fájl:Inverter 1.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|1. fénykép: Inverter 1]]
[[Fájl:Inverter 2.jpg|semmi|bélyegkép|621x621px|2. fénykép: Inverter 2]]
[[Fájl:Inverter 3.jpg|semmi|bélyegkép|622x622px|3. fénykép: Inverter 3]]

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia ''„Hozam össz”'' néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen ''„E_all”'' néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen ''„Total”'' felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

== Épület alapadat checklist ==
Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

'''I. Alapadatok'''

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

''Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.''

Az épület építési ideje: _______________

(''Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)''

Épület nettó alapterülete: ______________ m2 ''(Összes szint nettó, hasznos alapterülete)''

''(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület fűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület hűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)''

Szintek száma: ______________

''(Az épület szintjeinek száma)''

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

'''II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok''' ''(a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)''

''NINCS''

''VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________''

''Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

'''III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok'''

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

'''IV. Energiafogyasztás mérők:'''

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Villamosenergia-mérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a villamos energia mérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Hőmennyiségmérő (távfűtés vagy hőszolgáltatás):

Fájl:Inverter 3.jpg

2024-06-16T16:21:14Z

Admin:

Fájl:Inverter 2.jpg

2024-06-16T16:20:13Z

Admin:

Fájl:Inverter 1.jpg

2024-06-16T16:18:53Z

Admin:

Fájl:Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben.jpg

2024-06-16T16:16:17Z

Admin:

Fájl:Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása.jpg

2024-06-16T16:15:13Z

Admin:

Fájl:Új leolvasás manuális rögzítése.jpg

2024-06-16T16:12:34Z

Admin:

Fájl:Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása.jpg

2024-06-16T16:11:36Z

Admin:

Fájl:Mérési pont felvitele.jpg

2024-06-16T16:10:05Z

Admin:

Fájl:21.jpg

2024-06-16T16:07:00Z

Admin:

Fájl:Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése.jpg

2024-06-16T16:04:35Z

Admin:

Fájl:Virtuális mérési pont létrehozása.jpg

2024-06-16T16:03:01Z

Admin:

Fájl:A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában.jpg

2024-06-16T16:01:53Z

Admin:

Fájl:Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók.jpg

2024-06-16T16:00:21Z

Admin:

Fájl:Elosztói engedélyes hozzáadása.jpg

2024-06-16T15:58:55Z

Admin:

Fájl:Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése.jpg

2024-06-16T15:56:32Z

Admin:

Fájl:Mérőeszköz létrehozása.jpg

2024-06-16T15:55:17Z

Admin:

Fájl:Mérési pont2.jpg

2024-06-16T15:53:41Z

Admin:

Fájl:Mérési pont.jpg

2024-06-16T15:52:25Z

Admin:

Fájl:Létesítmény kiválasztása.jpg

2024-06-16T15:50:05Z

Admin:

Fájl:Létesítmény felvitele.jpg

2024-06-16T15:47:05Z

Admin:

Fájl:Létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok.jpg

2024-06-16T15:43:10Z

Admin:

Fájl:Létesítmény hozzáadása.jpg

2024-06-16T15:41:36Z

Admin:

Fájl:Létesítmények struktura.jpg

2024-06-16T15:39:42Z

Admin:

Fájl:Felhasználókezelés.jpg

2024-06-16T15:37:54Z

Admin:

Fájl:Energetikai adatok.jpg

2024-06-16T15:35:40Z

Admin:

Fájl:Általános adatok.jpg

2024-06-16T15:33:59Z

Admin:

Nemzeti Energetikusi Hálózat tananyagai

2024-06-16T15:01:08Z

Admin: /* Szerepkörök */

= Cél és hatókör =
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

'''Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.'''

'''Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR''' Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”'' dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

= Fogalmak =
'''EMIS (Energy Monitoring and Information System)'''

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

'''Épülettechnikai rendszer'''

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

'''Mérőeszköz'''

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

'''NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)'''

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

'''POD (Point of Delivery)'''

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

'''Virtuális fogyasztás, virtuális mérő'''

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

'''Virtuális létesítmény'''

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

= Szerepkörök =
A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

'''Szakértői szerepkörök'''

'''MEKH szakértő''' (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

'''NEH szakértő''' (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

'''Közintézményi szerepkörök'''

'''Közintézményi kapcsolattartó'''

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

'''Területi felelős'''

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

'''Szerepkörök, folyamatok:'''

[[Fájl:Folyamatábra.jpg|keretnélküli|617x617px]]

= A NEH kötelező feladatai =
A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

§ Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.

§ Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a '''Közintézményi kapcsolattartó''' által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. '''A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.'''

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.
{| class="wikitable"
|'''Kötelező feladat'''
|'''Online/'''

'''személyes'''
|'''Felelős'''
|-
|1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.
|Online
|MEKH szakértő
|-
|3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.
|Személyes

Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel
|NEH szakértő

'''A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető'''
|}

= Közintézmény EMIS oktatási anyag =
'''A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni'''. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

== Az EMIS bemutatása ==
Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

=== Bejelentkezés ===

Az EMIS-be a <nowiki>https://emis.mekh.hu</nowiki> weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

[[Fájl:Bejelentkezés emis .jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|1. ábra: Bejelentkezés az EMIS rendszerbe]]

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

'''1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.'''

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

'''2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!'''

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

=== A weboldal felépítése ===
A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

[[Fájl:Főképernyő.jpg|semmi|bélyegkép|640x640px|2. ábra: A weboldal felépítése]]

== Felhasználók ==
Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

=== Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk ===
Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a ''főfelhasználók'' nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több ''főfelhasználó'' alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „''Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

=== Felhasználói szerepkörök feladatai ===
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

3. ábra: általános adatok

4. ábra: energetikai adatok

=== Felhasználói szerepkörök jogosultságai ===
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

== Felhasználók felvétele ==
A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a ''„Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”''-ben olvasható.)

5. ábra: felhasználókezelés

== Létesítmények ==
Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

=== Létesítmények struktúrája ===
Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

6. ábra: létesítmények struktúrája

=== Épületek épületegyüttesbe sorolása ===
Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

=== Létesítménytípusok ===
Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:
{| class="wikitable"
|'''Egészségügyi'''

· Orvosi rendelő

· Kórház

· Kórház járóbeteg ellátás

· Kórház fekvőbeteg ellátás

· Gyógyszertár

|'''Szociális'''

· Idősek otthona

· Idősek klubja

· Lakás

· Lakóépület

· Gyermekotthon

· Kollégium
|'''Kulturális'''

· Múzeum

· Színház

· Könyvtár

· Művelődési ház

|-
|'''Iroda'''

· Iroda

· Irodaház
|'''Kereskedelmi'''

· Üzlet

· Vásárcsarnok
|'''Honvédelmi'''

· Laktanya

|-
|'''Oktatási'''

· Bölcsőde

· Óvoda

· Általános Iskola

· Középiskola

· Főiskola

· Egyetem

· Kollégium

· Tornaterem

· Sportcsarnok

· Uszoda

|'''További típusok'''

· Börtön

· Konyha

· Kazánház

· Műhely

· Üdülő

· Garázs

· Tűzoltóság

· Mentőállomás

· Rendőrség

· Raktár

· Egyéb
|
|}
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az ''5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben'').

=== Épületek részekre bontása EMIS-ben ===
Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd ''5.5.1 Mérési pontok létrehozása'').

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd ''5.4.3 Létesítménytípusok'').

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m2, vagy m3 arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az ''5.5.4'' ''Virtuális mérési pontok'' címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

=== Létesítmények hozzáadása ===

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

7. ábra: létesítmény hozzáadása

A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

8. ábra: létesítmény hozzáadásához szükséges alapadatok

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

9. ábra: létesítmény felvitele

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

10. ábra: létesítmény kiválasztása szerkesztésre

== Mérési pontok ==
Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

=== Mérési pontok létrehozása ===
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a '''mérőeszköz''' kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A '''mérési pont''' (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. '''Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására''' (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

11. ábra: MÉRÉSI PONT LÉTREHOZÁSA

12. ábra: MÉRÉSI PONT LÉTREHOZÁSA 2

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

=== Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz ===
A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

13. ábra: Mérőeszköz létrehozása

=== Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz ===
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.

14. ábra: Elosztói engedélyes mérőhöz rendelése

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

15. ábra: Elosztói engedélyes hozzáadása

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

16. ábra: Mérési ponthoz rendelt adatszolgáltatók

=== Virtuális mérési pontok ===
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

17. ábra A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

18. ábra Virtuális mérési pont létrehozása

.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

19. ábra: Létrehozott virtuális mérő főmérőhöz való hozzárendelése

== Leolvasások ==
Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. '''Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.'''

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése

'''A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata.''' Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

21. ábra: Mérési pont felvitele

A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény ''„Leolvasások”'' menüpont alatt. Először az ''„Összes mérő”'' fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a ''„Leolvasások”'' fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

22. ábra: Leolvasások manuális felviteléhez mérési pont kiválasztása

23. ábra: Új leolvasás manuális rögzítése

== Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be ==
Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. '''A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége.''' Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért '''a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben'''. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

'''A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.'''

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

25. ábra: Napelemmel rendelkező épület mérési pontjai az EMIS-ben

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

1. fénykép: Inverter 1

2. fénykép: Inverter 2

3. fénykép: Inverter 3

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia ''„Hozam össz”'' néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen ''„E_all”'' néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen ''„Total”'' felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

== Épület alapadat checklist ==
Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

'''I. Alapadatok'''

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

''Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.''

Az épület építési ideje: _______________

(''Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)''

Épület nettó alapterülete: ______________ m2 ''(Összes szint nettó, hasznos alapterülete)''

''(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület fűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

Épület hűtött alapterülete: ______________ m2

''(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)''

Szintek száma: ______________

''(Az épület szintjeinek száma)''

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

'''II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok''' ''(a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)''

''NINCS''

''VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________''

''Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.''

'''III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok'''

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

''Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

'''IV. Energiafogyasztás mérők:'''

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Villamosenergia-mérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

''(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)''

''Fényképet kell készíteni a villamos energia mérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.''

- Hőmennyiségmérő (távfűtés vagy hőszolgáltatás):