Cél és hatókör

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő. A közintézményeket e kötelezettség teljesítésében a Nemzeti Energetikusi Hálózat (a továbbiakban: NEH) támogatja, melynek feladatait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) látja el.

A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.

A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis, melynek célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása.

Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR). A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat (az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel).

Jelen dokumentáció az EMIS rendszerben épület alapadatok rögzítését segítő oktatási anyag.

Az oktatási anyag elsajátítása mellett a felhasználók a NEHIR Közintézményi kapcsolattartót/Területi felelőst érintő funkcióinak részletes bemutatását a „Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer” dokumentumból ismerhetik meg.

Jelen oktatási anyagban összegyűjtöttük a feladatellátás során felmerülő fogalmakat, melyek meghatározása a 2. fejezetben szerepel. Ennek jelentősége, hogy a NEH-ben résztvevő minden érintett szereplő ugyanazokat a kifejezéseket használja a munkája során.

Ezt követően a 3. fejezetben bemutatjuk az egyes szakértői szerepköröket és fő feladataikat.

A 4. fejezetben ismertetésre kerülnek a NEH kötelező feladatai, minden eseteben feltüntetve, hogy melyik szakértői szinthez tartozik az adott feladat elvégzése.

Az 5. fejezet a feladatellátáshoz szükséges EMIS programot és annak használatát részletezi:

· Bejelentkezés az EMIS programba.

· Felhasználói szerepkörök, feladatok, jogosultságok.

· Felhasználó felvétele EMIS-ben.

· Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, épületrészek kezelése EMIS-ben.

· Mérési pontok, virtuális mérés pontok.

· Leolvasási adatok felvitele.

· Napelemmel rendelkező épületek kezelése EMIS-ben.

Az 5.8 fejezetben található az épület alapadatok összegyűjtéséhez kidolgozott checklist , melynek célzott használata biztosítja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

Fogalmak

EMIS (Energy Monitoring and Information System)

A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat. Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van. Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok. Az EMIS tervezett fejlesztésével az energiafogyasztási adatok - emberi erőforrást nem igénylő számlafeldolgozással - közvetlenül az elosztóktól fognak érkezni az adatbázisba.

Épülettechnikai rendszer

Az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.

Mérőeszköz

A mérőeszköz alatt a dokumentumban az épület vagy önálló rendeltetési egysége energiahálózati csatlakozási pontjának joghatályos elszámolási mérőórája értendő.

NEHIR (Nemzeti Energetikusi Hálózat Információs Rendszer)

A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat. A rendszer az alábbi fő funkciókkal támogatja az együttműködést:

· Közintézményi kapcsolattartói és tanácsadói regisztráció.

· EMIS felhasználói kompetencia kialakítás, vizsgáztatás.

· Közintézmény és tanácsadó közötti együttműködés nyomon követése (alapadatok, szerződések, nyilatkozatok, konzultációk, munkajelentések, eredménytermékek kezelése).

· Minőségbiztosítói és egyéb kérdőívek.

· EMIS integráció: beléptetés és riportok átvétele.

POD (Point of Delivery)

A POD – másnéven mérési pont azonosító – az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.

Virtuális fogyasztás, virtuális mérő

Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között. Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.

Virtuális létesítmény

A virtuális létesítmény az épületegyüttesnek olyan önálló épülete, vagy az épületnek olyan épületrésze vagy rendeltetési egysége, melynek energiatípusonkénti fogyasztása a joghatályos elszámolási mérőn (mérőkön) keresztül bele van mérve az objektum végsőenergia fogyasztásába, de a létesítmény energiafelhasználásának elkülönítése elszámolási okok, vagy a felhasználási mód különbözősége miatt szükségszerű vagy célszerű.

Virtuális létesítménynek tekintendő továbbá az az épület, vagy épületrész, melynek használati ideje, funkciója vagy épületfizikai adottságaiból adódóan a fűtött alapterületre vetített fajlagos energiafogyasztása jelentősen eltér az objektum további részeinek energiafogyasztásától vagy energiafelhasználási típusától (pl.: tornaterem, színház-, vagy konferencia terem, esti oktatást is ellátó épületrész, főző- melegítőkonyha gázfelhasználása stb.).

Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.

Szerepkörök

A Nemzeti Energetikusi Hálózat hatékony működésének végrehajtása érdekében a következő szerepkörök lettek kialakítva.

Szakértői szerepkörök

MEKH szakértő (Épület mentor)

A MEKH szakértő feladata az Közintézményi kapcsolattartó és/vagy Területi felelősök vizsgáztatásának támogatása, valamint a Közintézményi kapcsolattartói igény esetén csoportos online oktatás keretében történő segítségnyújtás a középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitelében.

A középület alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek felvitele az EMIS-be a közintézmény kötelező feladatát képezik.

NEH szakértő (Rendszer mentor- a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető)

A NEH szakértő feladata a középület épülettechnikai rendszereinek helyszíni felmérése, az adatok bevitele az EMIS rendszerbe, valamint a korábban rögzített alapadatok validálása.

Közintézményi szerepkörök

Közintézményi kapcsolattartó

A közintézmények felelős képviselője. Felel az intézmény kötelező feladatellátását képező, intézmény tulajdonában vagy használatában lévő középületek alapadatainak, POD mérési pont azonosítóinak, joghatályos elszámolási mérőinek, illetve virtuális mérési helyeinek EMIS-be történő felviteléért, az adatok valóságtartalmáért. illetve a határidők betartatásáért.

A Rendszerben regisztrálnia, vizsgáznia szükséges, státusz igazoló kérdőíveket szükséges kitöltenie.

Igény esetén kezdeményezheti a MEKH szakértő által csoportos online oktatás keretében történő segítség nyújtást.

Láthatja a NEH szakértők alapadatait (jelenleg kapacitás fejlesztés alatt), továbbá az adatrögzítési folyamat során láthatja az intézményéhez rendelt NEH szakértő valamennyi adatát, szakmai kompetenciáinak dokumentumait, ami az adatrögzítési folyamatot követő kötelező, vagy opcionális közintézményi feladat végrehajtását hivatott támogatni.

A munkamegosztás és delegálás érdekében egyéni döntése alapján a Rendszerben intézményhez tartozó, vagy azon kívüli megbízott munkatársakat, Területi felelősöket hívhat meg az adatrögzítési feladatok konkrét végrehajtására.

Területi felelős

A Közintézményi kapcsolattartó által meghívott, az intézményhez tartozó, vagy azon kívüli munkatárs, akinek feladata az EMIS adatrögzítések támogatása. A Rendszerben meghívást követően regisztrálnia, vizsgáznia szükséges.

Szerepkörök, folyamatok:

A NEH kötelező feladatai

A kötelező feladatokat a közintézmény részére a NEH biztosítja.

A NEH kötelező feladatai a következő két fő csoportra oszthatók:

Adatgyűjtést és feldolgozást elősegítő közreműködés.
Energiahatékonyságot javító közreműködés (a közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető).

A feladatok elvégzését mindig dokumentálni szükséges. Az egyes feladatok dokumentálása a NEHIR-ben automatikusan vagy a Közintézményi kapcsolattartó által a NEHIR-ben kitöltött űrlapon történik.

A NEH részére előírt kötelező feladatok elsősorban online módon kerülnek lebonyolításra, kivéve az épülettechnikai rendszerek felmérését, melyet a NEH szakértő a helyszínen végez el. A NEH szakértő közreműködői kapacitás fejlesztés alatt áll, jelenleg nem elérhető.

Az alábbi táblázat a Szakértők kötelező feladatait foglalja össze.

Kötelező feladat	Online/ személyes	Felelős
1. Közintézményi kapcsolattartó és Területi felelős vizsgafelkészítésének támogatása.	Online	MEKH szakértő
2. Az épület alapadatok EMIS-ben történő felviteléhez segítségnyújtás.	Online	MEKH szakértő
3. Az EMIS épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérése, EMIS-ben történő felvitel, valamint a rögzített alapadatok validálása.	Személyes Helyszíni felméréssel és adat rögzítéssel	NEH szakértő A közreműködői kapacitás fejlesztés alatt, jelenleg nem elérhető

Közintézmény EMIS oktatási anyag

A Közintézményi kapcsolattartó/Területi felelős feladata, hogy képes legyen az EMIS-ben létesítményeket, épületeket és mérési pontokat hozzáadni és kezelni. A MEKH szakértő feladata az EMIS alapadat felviteli funkciók online támogatása csoportos fogadóóra keretében a közintézmények részére. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük: épület megnevezése, címe, típusa, alapterülete, mérési helyek, POD azonosítók.

Az EMIS bemutatása

Az EMIS egy épületenergetikai adatbázis. Célja a közintézmények épületállományának, energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak rendszerezett nyilvántartása, hogy ezek segítségével kialakított intézkedéseken keresztül energiamegtakarítást lehessen elérni a közintézményeknél.

Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS. Adatokat ad mind az épületállomány, mind az egyes épületek esetén az energiapazarlási pontok beazonosításához.

Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül. A felhasználók jogosultságainak kiosztása a NEHIR-en keresztül valósul meg.

Az EMIS többek között képes:

· felhasználói szinten kezelni a létesítményekhez való hozzáférést és megjelenítésüket;

· létesítmények energetikai adatainak, mérési pontjainak és fogyasztási adatainak megjelenítésére, tárolására;

· adatok mezőszintű szűrésére;

· egyéni szűrők és címkék beállítására;

· grafikonos és térképes kimutatások készítésére;

· az EMIT-hez (Energiamegtakarítási Intézkedési Terv) szükséges alapadatok tárolására.

Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját. Biztosítja a közintézményi épületállománnyal kapcsolatos energiahatékonysági tanácsadást, oktatást, valamint koordinálja az adatfeltöltés folyamatát.

Bejelentkezés

Az EMIS-be a https://emis.mekh.hu weboldalon keresztül a NEHIR-től kapott felhasználónévvel és jelszóval lehet bejelentkezni (1. ábra). Az EMIS használatához ajánlott böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox. A főoldalon megjelennek az EMIS-hez kapcsolódó aktuális közlemények, illetve a használati útmutatókhoz aloldalra irányító link is.

Amennyiben a bejelentkezés nem sikerül, a rendszer az alábbi két hibaüzenet egyikét jeleníti meg a felhasználó számára:

1.A felhasználó zárolva van! Lépjen kapcsolatba a rendszerüzemeltetővel.

Ebben az esetben a felhasználónak fel kell vennie a kapcsolatot a neh@mekh.hu e-mail címen keresztül a rendszergazdákkal a zárolás feloldása érdekében.

2. Érvénytelen felhasználónév-jelszó kombináció!

Ebben az esetben kérjük, ellenőrizze a belépési kísérletkor használt felhasználónév-jelszó párost, amelyek korábban megküldésre kerültek a Közintézményi kapcsolattartó részére. Elfelejtett jelszó esetén a bejelentkezési felületen van lehetőség új jelszót igényelni, amely a Közintézményi kapcsolattartó kapcsolattartási e-mail címére kerül megküldésre.

Az első bejelentkezést követően a felhasználónak meg kell változtatnia a kezdeti jelszavát.

A weboldal felépítése

A kezdeti jelszó megváltoztatását követően megjelenik az EMIS kezdőoldala. Itt érhetők el a felhasználó létesítményeinek statisztikái, mentett diagramjai, a létesítmények térképes ábrázolása. Az oldal alján láthatók az utoljára megnyitott létesítmények gyorselérési linkjei.

Az oldal legfelső sávjában négy modul található a hozzájuk tartozó legördülő menükkel. Innen elérhető a főoldal, a felhasználók, a létesítmények és a kimutatások (2. ábra).

Felhasználók

Az alábbiakban bemutatjuk az EMIS felhasználói szerepköröket és struktúrájukat, valamint a szerepkörök feladatait és jogosultságait.

Felhasználói szerepkörök és struktúrájuk

Az EMIS elsőszámú felhasználói a közintézmények, ezért ők egy - az alkalmazás felhasználói rendszerétől független - általános nyilvántartásban szerepelnek. A közintézmények törzsadatai e nyilvántartásban - a főfelhasználók nyilvántartásában - csak a MEKH számára érhetők el és módosíthatók. A MEKH-en kívül az alkalmazás minden felhasználója egy vagy több főfelhasználó alá tartozik.

Az EMIS-ben minden felhasználó egy-egy szerepkörhöz tartozik, amely megszabja a felhasználó jogosultságait. A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok hierarchikusan épülnek egymásra. Az EMIS szerepköröket a NEHIR koordinálja. (A szerepkörök részletes leírása a „Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”-ben olvasható.)

Felhasználói szerepkörök feladatai

A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg (3. ábra). Az alapadatok feltöltését az Közintézményi kapcsolattartó vagy a Területi felelős végzi.

Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben (4. ábra). Az épülettechnikai rendszerek helyszíni felmérését és az adatok felvitelét a NEH szakértő végzi.

Felhasználói szerepkörök jogosultságai

A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó – közintézmény – a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti. A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket. Az adott közintézmény létesítmény-állományát a Közintézményi kapcsolattartó köteles feltölteni, de a létesítmények adatainak feltöltésében segítséget nyújthat neki egy vagy több Területi felelős státuszú közintézményi felhasználó. A felhasználóhoz rendelt létesítmények adatai olvasásra minden esetben elérhetők, de írásra csak a felhasználó feladatai alá tartozó adatok hozzáférhetők.

Felhasználók felvétele

A közintézményi épületadatok felviteléért, karbantartásáért és a fogyasztási adatok rögzítéséért a rendszerben alapértelmezetten a Közintézményi kapcsolattartó felel. Igény esetén (például felelősségköri, vagy területi munkamegosztás miatt) lehetőség van további felhasználók felvitelére Területi felelős szerepkörben, akik segíthetik a Közintézményi kapcsolattartó munkáját.

Ezzel a funkcióval igény szerinti bontásban kialakítható a munka- és felelősségmegosztás egy-egy intézményrendszeren belül.

A Területi felelős jogosult a Közintézményi kapcsolattartó által hozzárendelt létesítmények adatainak a szerkesztésére, mérési pontok létrehozására és szerkesztésére, valamint leolvasások rögzítésére. A két szerepkör közötti alapvető különbség az, hogy új létesítmény felvitelére kizárólag a Közintézményi kapcsolattartó jogosult. A Területi felelős a NEHIR-en keresztül adható hozzá az EMIS közintézményi profiljához, mivel neki is vizsgáznia kell. (A folyamat leírása a „Felhasználói dokumentáció NEHIR rendszer”-ben olvasható.)

Létesítmények

Az alábbiakban bemutatjuk a létesítmények struktúráját, az épületek épületegyüttesbe történő sorolását, valamint az épületek épületrészekre történő bontását.

Létesítmények struktúrája

Az EMIS nyilvántartás négyféle létesítményt különböztet meg:

· Épületegyüttes

· Épületegyütteshez tartozó épület

· Különálló épület

· Épületrész

Az épületegyüttes és az épületrész virtuális létesítmények, amiknek a célja, hogy az egyes épületek, illetve épületrészek közötti energiafelhasználási szokásokat és kapcsolatokat átláthatóan, indokolt esetben az energiafelhasználásuk súlyozásával jelenítse meg a rendszer.

Épületek épületegyüttesbe sorolása

Amennyiben az alábbi szempontok közül valamelyik teljesül, az épületeket – épületegyüttes létrehozását követően – épületegyüttes részét képező épületként kell felvinni:

· Egyes energetikai rendszerek több épületet látnak el.

· Több épülethez 1 db mérőóra vagy mérési pont azonosító (POD) tartozik.

Létesítménytípusok

Az EMIS-ben a létesítmény típusa alatt az adott létesítmény funkciója értendő. Az EMIS az alábbi létesítmény funkciókat különbözteti meg:

Egészségügyi · Orvosi rendelő · Kórház · Kórház járóbeteg ellátás · Kórház fekvőbeteg ellátás · Gyógyszertár	Szociális · Idősek otthona · Idősek klubja · Lakás · Lakóépület · Gyermekotthon · Kollégium	Kulturális · Múzeum · Színház · Könyvtár · Művelődési ház
Iroda · Iroda · Irodaház	Kereskedelmi · Üzlet · Vásárcsarnok	Honvédelmi · Laktanya
Oktatási · Bölcsőde · Óvoda · Általános Iskola · Középiskola · Főiskola · Egyetem · Kollégium · Tornaterem · Sportcsarnok · Uszoda	További típusok · Börtön · Konyha · Kazánház · Műhely · Üdülő · Garázs · Tűzoltóság · Mentőállomás · Rendőrség · Raktár · Egyéb

A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat. Éppen ezért az adott épületen belüli különböző rendeltetésű részeket épületrészként kell felvinni az EMIS-be (lásd részletezve az 5.4.4 Épületek részekre bontása az EMIS-ben).

Épületek részekre bontása EMIS-ben

Annak eldöntésére, hogy egy épületet érdemes-e épületrészekre bontani, az alábbi támpontok szolgálnak segítségül. Amennyiben ezek valamelyike teljesül, mindenféleképpen külön részekre kell bontani az épületet:

· Több mérési pont található az épületen belül (lásd 5.5.1 Mérési pontok létrehozása).

· Az épület különböző funkciójú részekre bontható (lásd 5.4.3 Létesítménytípusok).

· Az épületnek több épülethasználója van, akik felé külön - akár csak arányosított (pl.: m², vagy m³ arányos) számítással készülő - fogyasztások alapján számláznak (lásd később az 5.5.4 Virtuális mérési pontok címszó alatt).

Amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül, javasolt átgondolni az épület részekre bontását:

· Az épület egyes részei időben jól elkülöníthetően, különböző technológiával épültek.

· Az épület egyes részeiben jelentősen eltér az energiafogyasztás és/vagy a fajlagos fogyasztás (pl. melegítőkonyha+étterem épületrész egy iroda épülettípuson belül).

Amennyiben az adott épület egyes részei nem tartoznak az előbb felsorolt kategóriák valamelyikébe, fel lehet vinni egy épületként. Például, ha egy épületen belül 10 iroda található egy épülethasználóval, azonos mérési ponttal és energetikai rendszerekkel. Tipikus példák ilyen esetre a tantermek és az irodák.

Ha ezek alapján sem egyértelmű, hogy érdemes-e részekre bontani az épületet, akkor a NEH épület mentor, illetve rendszer mentor tud segítséget nyújtani.

Létesítmények hozzáadása

A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be. A létesítmény létrehozására a „Létesítmények“ menüponton belül a „Létesítmény hozzáadása“ gombbal van lehetőség.(7. és 8. ábra).

A megjelenő felületen valamennyi adatot szükséges kitölteni. Kérjük, hogy ügyeljenek a megfelelő létesítménykategória kiválasztására.

Amennyiben egy telephelyen több épület közös energetikai rendszerrel vagy mérési ponttal rendelkezik, úgy először egy „Épületegyüttes”-t kell létrehozni. Az épületegyüttesen belüli épületeket pedig ezt követően „Épületegyütteshez tartozó épület”-ként kell létrehozni a legördülő menü megfelelő épületegyüttesének kiválasztásával. Amennyiben a rögzíteni kívánt épület energetikailag önálló és saját mérési pontja van, úgy különálló épületnek minősül, vagyis „Különálló épület”-ként kell rögzíteni. Ha pedig az adott közintézményhez nem tartozik egy egész épület, hanem annak csak egy része (például egy emelet vagy néhány iroda), vagy az épület egyes részeit érdemes energetikailag megkülönböztetni, úgy a részt „Épületrész”-ként szükséges rögzíteni. A létesítmény főfelhasználója minden esetben az épületet üzemeltető közintézmény.

A létesítmények felvitelében az alábbi folyamatábra nyújt segítséget:

A „Létesítmény típusa” legördülő menü alapvetően az intézmény energetikai szempontú besorolását teszi lehetővé (8. ábra). Amennyiben van az intézménynek Energetikai Tanúsítványa, úgy az abban jelölt típus, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, úgy az energiafelhasználásnak leginkább megfelelő típus jelölése szükséges.

A fentiek szerint létrehozott létesítmény megjelenik a „Létesítmények” menü „Létesítmények” pontban található listában. A listában a kiválasztott létesítménysorának elején található nyílra kattintva tudjuk a létesítmény adatlapját megnyitni (10. ábra).

Mérési pontok

Az alábbiakban bemutatjuk a mérési pont EMIS-ben történő létrehozását, a mérőóra, valamint a virtuális mérési pont hozzáadását.

Mérési pontok létrehozása

A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat. Megjegyzendő, hogy a mérőeszköz kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik. A mérési pont (POD) a fogyasztás helyét jellemző kifejezés, és energiahordozónként csak egy érvényes mérőeszköz csatlakoztatható az egyes mérési pontokhoz.

Mérési pontok létrehozásához az előző fejezetben bemutatott módon meg kell nyitni a kiválasztott létesítményt szerkesztésre, majd kiválasztani a „Mérési Pontok” fület (lásd 11. ábra).

Az így megjelenő felületen rá kell kattintani a bal oldalon megjelenő létesítmény nevére, ezt követően pedig a felület jobb oldalán megjelenik a mérési pont és a mérő létrehozására szolgáló felület. Kérjük, ügyeljenek a megfelelő energiahordozó kiválasztására és a mérési pont azonosító (POD) pontos beírására (a POD számát és a mérőóra számát kötőjellel elválasztva kell beírni), a későbbiekben ugyanis amennyiben a mérőhöz automatikusan érkeznek leolvasási adatok, csak abban az esetben tudnak a mérési ponthoz automatikusan bekerülni, ha mérési pont azonosítók pontosan kerültek rögzítésre. Fontos, hogy amennyiben az engedélyestől automatikusan érkeznek leolvasási adatok, kézzel ne írjunk be a mérőhöz havi fogyasztási adatot.

Az „Elszámolási” négyzetet abban az esetben szükséges bejelölni, ha a mérési pont energiafogyasztására ténylegesen érkeznek számlák. A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között). A későbbiekben a kiválasztott „Leolvasás gyakorisága” segítségével kerülnek rögzítésre a fogyasztási adatok az EMIS-ben. Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság. Amennyiben egy-egy közintézmény számára esetlegesen indokolt a havi részletességnél nagyobb gyakoriságú kimutatások készítése az EMIS-en belül, úgy javasoljuk a havonta egynél gyakoribb leolvasási rendszeresség választását. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).

Mérőóra hozzáadása mérési ponthoz

A létrehozott mérési pont megjelenik a „Mérési Pontok” fülön a létesítmény neve alatt, melyre kattintva a jobb oldal alsó felében megjelenő „Mérőóra leolvasási beállítások” blokkban be kell jelölni az „Aktív számlálók a mérőn” négyzetet. Ezt követően az alatta levő „Mérőeszközök” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva lehet a mérőeszközt létrehozni. A felugró ablakban a mérőeszközre vonatkozó adatokat szükséges megadni, a „Mentés” gombbal pedig véglegesítésre kerül a mérési ponthoz rendelt mérőeszköz (13. ábra), végül frissítsünk rá az adatrögzítésünkre a jobboldalon lévő „Mérési pont” fül alatt található „Frissítés” gombbal.

A rögzítési folyamat során megadandó adatok értelmezése a következő:

· Mérő konstans: A mérőóra számlálóján szereplő értéket ezzel a tényezővel szorozva adódik a tényleges fogyasztás. Az értéke mindig 1. Leolvasások kézi felvitelénél a számláló állását ezzel a tényezővel kell megszorozni és a kapott értéket rögzíteni, kézi felvitelt csak abban az esetben válasszunk, ha az engedélyestől nem érkezik leolvasási adat automatikusan). Automatikus leolvasásoknál mindig a mérő konstanssal korrigált számláló érték kerül rögzítésre.

· Telepítés dátuma: A mérőóra felszerelésének dátuma.

· Számláló kezdőértéke: A mérőóra számlálójának az értéke a felszerelés pillanatában. Alapesetben az értéke 0.

· Eltávolítás dátuma: A mérőóra eltávolításának dátuma. Ezt az adatot új mérőóra hozzáadása előtt kell megadni, hogy a régi mérőóra időszakát lezárjuk.

Számláló végső értéke: A mérőóra számlálójának az értéke az eltávolítás pillanatában.

Elosztói engedélyes hozzárendelése a mérési ponthoz

A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz. Ehhez a mérőóra hozzáadása után kattintsunk a „Mérési pont” fülön a „Műveletek” gombra, majd a legördülő listából válasszuk ki az Elosztói engedélyes hozzárendelése opciót.

A „Elosztói engedélyes hozzáadása” ablakban a listából válasszuk ki a létesítményhez tartozó Elosztói engedélyest, majd kattintsunk a sor végén az „Elosztói engedélyes hozzáadása” gombra (15. ábra).

A mérőhöz rendelt Elosztói engedélyes a „Mérési pont” oldalon az oldal alján található Adatszolgáltatók részben jelenik meg, miután a mérő adatlapja felett, baloldalon található „Frissítés” gombra kattintunk. Az Elosztói engedélyes hozzárendeléssel a MEKH_adatkuldo is automatikusan a mérési ponthoz rendelődik (16. ábra).

Virtuális mérési pontok

A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne. Ilyen eset lehet például az, ha

a) egy épületegyüttesen belül több épülethez mindössze egy mérési pont tartozik;

b) egy épületen belül a közintézményen kívül más szervezet vagy cég is működik, és a közintézmény energiafogyasztása nem egyezik meg az épület energiafogyasztásával.

A virtuális mérők gyakorlatban történő alkalmazását a MEKH székházának példáján keresztül mutatjuk be. A MEKH székház két, eredetileg különálló irodaépület összenyitásával jött létre, ennek megfelelően épületegyüttesként került felvitelre az EMIS-ben, amelyhez két épület tartozik:

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

Vadász utca 23-25.

Az épületegyüttesnek egy közös villamosenergia, illetve egy közös földgáz mérési pontja van, amelyet tovább bontottunk két virtuális mérőre, hogy mind a két épülethez tartozzon egy-egy saját virtuális mérési pont is. Továbbá a földgáz esetében a Vadász utcai épületen belül működő konyha földgáz üzemű berendezései rendelkeznek saját elszámolási gázmérővel, illetve az épületegyüttes rendelkezik egy közös villamosenergia tartalék mérési ponttal, melyen nincs fogyasztás. A tartalék (pl. tartalék villamos energia POD) mérőt és/vagy a technológiai energiafogyasztást (pl. konyhai földgáz üzemű berendezések földgáz POD-ja) mérő mérőkön mért fogyasztást el kell tudni különíteni az épület energiafogyasztásától. A riportok készítéséhez kizárólag az épület energiafogyasztás adatai szükségesek, az attól független mérési pontokat meg kell különböztetni és a riportokban csak tájékoztatásul szerepeltetni, ha létezik tartalék és/vagy technológia fogyasztást mérő POD. Ez az EMIS adottságai miatt a MEKH Székház esetében a tartalék és a technológiai elszámolási energiafogyasztás mérők két darab területtel nem rendelkező épületegyütteshez sorolásával oldható meg.

Minden épülethez és épületrészhez hozzá kell rendelni az adott épület vagy épületrész által fogyasztott energiahordozónként elszámolási vagy virtuális mérési pontot (17. ábra).

17. ábra: A MEKH épületei és mérési pontjai EMIS mérési pont hierarchiában

Virtuális mérési pontok esetén a létrehozás az előző fejezetben leírt módon történik, azonban a létrehozást követően a létrehozott virtuális mérőt meg kell nyitni, és a főmérőhöz kell rendelni a következők szerint. A mérési pont menü alján található ”Virtuális” blokkban a „Létrehozás” gombra kattintva megjelenő új részen rögzíthető a virtuális mérőhöz rendelt %-os érték, illetve e sor végén legördülő listából választható ki a főmérő („…% fogyasztás részesedés a mérőn: …”)

.A virtuális mérő főmérőhöz rendelését az „Új létrehozása” gombra kattintva véglegesíthetjük, melyet követően a 19. ábrán látható képernyőfotó jelenik meg előttünk.

Leolvasások

Az EMIS a fogyasztási adatok rögzítését nem számlákkal, hanem mérőóra leolvasásokkal kezeli. A mérőóra leolvasások felvihetők egyrészt manuálisan, másrészt megfelelő mérési pont azonosítók (POD) felvitele mellett, az adatok a hálózati engedélyestől automatikusan kerülnek importálásra az EMIS-be. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az elosztói engedélyestől automatikusan érkeznek a leolvasási adatok, manuálisan soha ne rögzítsünk leolvasási adatot, mert ebben az esetben az elosztótól kapott adatok nem kerülnek be a rendszerbe.

Az automatikus importálásnál a megadott POD-ok ellenőrzésre kerülnek, és amennyiben helytelenül lettek megadva vagy más okból kifolyólag alkalmatlanok az adatok fogadására, megjelölésre kerülnek, javítás és tisztázás érdekében.

Az importálás ellenőrzésének előfeltétele, hogy az adott mérési ponthoz meg legyen adva az elosztói engedélyes, amelyhez ezáltal automatikusan hozzárendelődik a MEKH_adatkld (Az elosztói engedélyes mellett a MEKH_adatkuldo, mint adatszolgáltató is szükséges ahhoz, hogy a leolvasási adatok automatikusan bekerüljenek az adott mérőhöz.). Annak ellenőrzésére, hogy az adott mérési pontnál sikeresen meg lett-e adva az engedélyes, az űrlap alján található „Adatszolgáltatók” rész mutatja (20. ábra). Amennyiben pontosan egy elosztói engedélyes és a MEKH_adatkuldo jelenik meg, úgy a beállítás sikeres és a mérési pont alkalmas leolvasási adatok automatikus fogadására.

20. ábra: Elosztói engedélyes hozzárendelésének ellenőrzése

A mérési pontok azonosítóinak helyes megadása, illetve változás esetén frissítése, minden esetben a közintézmény feladata. Ezek hiányában az EMIS nem képes a leolvasási adatokat fogadni, így azokat manuálisan kell feltölteni, illetve több funkció (statisztikák, kimutatások, riportok készítése) csak korlátozottan vehető igénybe.

Összefoglalva, ahhoz, hogy az elosztói engedélyestől érkező automatikus leolvasási adatok bekerüljenek a rendszerbe, fontos, hogy a mérési pont felvitelekor a „Mérési pont azonosítója (POD)” megadásakor a POD azonosítót és a mérőeszköz számát is meg kell adni, kötőjellel elválasztva (pl.: földgázmérő esetén 39N1234567890123-000053300003307108). Ha egy mérési ponthoz több mérőóra is tartozik, akkor ezeket is külön-külön kell felrögzíteni, „POD azonosító – mérőeszköz szám” kombináció megadásával. A mérőóra típusánál, pedig az „Elszámolási” típus legyen kiválasztva. A „Mérőóra leolvasási beállítások” résznél az „Aktív számlálók a mérőn” legyen a mérő bepipálva (21. ábra).

A mérőeszköz felvitelénél fontos megadni a mérőeszköz gyári számát, és a telepítés dátumát, amikor a mérő felszerelésre került.

Amennyiben egy mérési pontra nem érkeznek automatikusan leolvasási adatok, manuálisan is megadhatók a létesítmény „Leolvasások” menüpont alatt. Először az „Összes mérő” fülön található mérési pontot kell kiválasztani (22. ábra), majd a „Leolvasások” fül alatt található – automatikusan generált – elmúlt 6 hónap leolvasását lehet szerkeszteni vagy új leolvasást rögzíteni (23. ábra).

Napelemmel rendelkező épület felvitele EMIS-be

Napelemmel rendelkező épületek esetén, ahol megjelenik a villamosenergia termelés is, ott a vásárolt villamosenergiát mérő POD nem az épület valós villamosenergia-felhasználását fogja mérni, hiszen az ilyen esetekben a napelem miatt a vásárolt villamosenergia mennyisége és a valójában összesen felhasznált villamosenergia mennyisége elválik egymástól. A pontos fogyasztást az ilyen épületek esetében olyan módon tudjuk kiszámítani, ha a vásárolt villamosenergia mennyiségéhez még hozzáadjuk az összes napelem által megtermelt villamosenergia mennyiségét, amelyből levonásra került a hálózatba termelt villamosenergia mennyisége. Az alábbi ábrán a kék pont jelzi az összes termelt villamosenergia mennyiségét, melyet az inverterből lehet kiolvasni; a piros a hálózatba termelt villamosenergia mennyiségét; a zöld pedig a hálózatból vásárolt villamosenergia mennyiségét. A lila pontot, vagyis az épület villamosenergia-felhasználását a színek segítségével felírt képlet alapján lehet meghatározni.

24. ábra: Napelemes épületek villamosenergia-fogyasztásának meghatározása

Az EMIS az épületek energiafelhasználásának követésére alkalmas szoftver, nincsen olyan modulja, amely energiatermelés kezelésére szolgálna, ezért a hálózatba termelt villamosenergiának (piros pont) nem szabad megjelennie a rendszerben. Amit az EMIS-be az ilyen épületek esetében fel kell vinni:

- vásárolt villamosenergiát mérő joghatályos mérési pont (zöld pont);

- napelemes termelésből felhasznált villamosenergia rögzítésére szolgáló mérési pont (kék és piros pont különbsége).

A napelemes termelésből felhasznált villamosenergiát (kék és piros pont különbségét) nem tudja az EMIS a hálózati engedélyestől importálni, annak számított értékét az intézmény havonta kézzel köteles rögzíteni az EMIS-ben.

Az EMIS-ben a napelemes épületek esetében (a Létesítmények menüpont, Mérési pont fülön a Mérési pont létrehozásakor) kérjük, ügyeljenek arra, hogy a vásárolt energia mérési pontjához energiahordozóként „Villamosenergia” kerüljön kiválasztásra, míg saját termelésből felhasznált mérési pont esetében „Villamosenergia – Napelem” legyen kiválasztva (25. ábra).

Az alábbiakban a napelemes rendszer inverterének havi szintű leolvasásához nyújtunk útmutatót. Az invertert minden hónap elején azonos napon kell leolvasni. Az inverterek kijelzőjén az összes hozam kiolvasható, ami a beüzemeléstől számított összes megtermelt energiát jelenti. Ha az összes hozamot minden hónapban leolvassák, akkor a tárgyhavi leolvasás és az előző havi leolvasás különbsége az elmúlt 1 hónap villamos energiatermelése. Ennek megfelelően, ha például a tárgyhavi leolvasás 75.250 kWh, az előző havi leolvasás pedig 71.150 kWh, akkor a havi termelés 75.250 – 71.150 = 4.100 kWh volt. Néhány fényképen illusztráljuk, hogy a különböző típusú invertereken hogyan jelenik meg az összes hozam értéke a kijelzőn:

Az 1. fényképen látható inverteren az összes megtermelt energia „Hozam össz” néven szerepel kWh mértékegységben, a 2. fényképen „E_all” néven jelenik meg MWh mértékegységben (1 MWh = 1000 kWh), míg a 3. fényképen „Total” felirat jelzi kWh mértékegységben.

Az inverterek menürendszerének kezelésénél a gyártói kezelési útmutató szerint kell eljárni (az inverter kezelési útmutatója a napelemes rendszer átadási dokumentációjának része). Abban az esetben, ha az inverter rendelkezik naplózás funkcióval és/vagy webes eléréssel, akkor a hisztorikus termelési adatok ott is elérhetőek havi vagy akár napi szinten.

Amennyiben a termelési adatok leolvasásakor nem működik az inverter - hibaüzenet látható vagy a naplózott termelési adatok alapján hibára utaló jelek tapasztalhatók, akkor javasoljuk ezt mielőbb jelezni a napelemes rendszert telepítő/karbantartó szakcég felé, a hiba mielőbbi javítása céljából.

Épület alapadat checklist

Az épület alapadatok összegyűjtéséhez az alábbi checklist használható, melynek célja, hogy minden szükséges adat maradéktalanul rögzítésre kerüljön.

I. Alapadatok

Közintézmény neve:_____________________________________________________

Az épület(ek) címe:_____________________________________________________

Ha több épületet tartalmazó épületegyüttesről van szó, akkor az épületegyüttes épületeit külön-külön kell felmérni és az alábbi adatokat összegyűjteni.

Az épület építési ideje: _______________

(Kötelezően kitöltendő mező, amennyiben a pontos évszám nem ismert, abban az esetben el kell dönteni, hogy a következők közül melyik idősávban épült és annak középértékét megadni: 1900 előtt; 1900-1945 között; 1946-1959 között; 1960-1979 között; 1980-1989 között; 1990-2006 között; 2006 után.)

Épület nettó alapterülete: ______________ m² (Összes szint nettó, hasznos alapterülete)

(Az épület nettó alapterülete megtalálható az építész tervdokumentáció műszaki leírásában vagy legyűjthető az építész alaprajzokról). Az építész terv feltölthető EMIS-ben a dokumentumok fülön.

Épület fűtött alapterülete: ______________ m²

(Az épület fűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a fűtött helyiségek alapterületét összegezve) Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.

Épület hűtött alapterülete: ______________ m²

(Az épület hűtött alapterülete megtalálható az energetikai tanúsítványban vagy legyűjthető az építész tervről a hűtött helyiségek alapterületét összegezve)

Szintek száma: ______________

(Az épület szintjeinek száma)

Heti munkanapok száma: _______________

Évi munkanapok száma: ________________

Napi munkaórák száma: ________________

II. Az Energetikai Tanúsítványra vonatkozó adatok (a megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő)

NINCS

VAN, AZONOSÍTÓ JELE:_____________________

Az energetikai tanúsítvány feltöltendő EMIS-ben a dokumentumok fülön.

III. Az épületburok hőtechnikai felújítására vonatkozó adatok

Utolsó nyílászáró csere mikor valósult meg?

- Nem történt nyílászáró csere az épületben

- Nyílászáró csere dátuma (évszám): ________________

Fényképet kell készíteni a jellemző nyílászáró típus(ok)ról. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.

A homlokzati falak hőszigetelése mikor valósult meg?

- A homlokzati falakon nincs hőszigetelés.

- Építéskor lettek hőszigetelve a homlokzati falak.

- Homlokzati hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

Fényképet kell készíteni minden homlokzatról (1-1 db fénykép), valamint a teljes épületről a főbejárat felől. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.

A tető utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a tető utólagos hőszigetelése.

Tető hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

Fényképet kell készíteni a tetőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.

A padlásfödém utólagos hőszigetelése mikor valósult meg?

Nem valósult meg a padlásfödém utólagos hőszigetelése

Padlásfödém hőszigetelés dátuma (évszám): ________________

IV. Energiafogyasztás mérők:

- Gázmérő:

Gyártmány / típus:_____________________________________________________

Gyári szám:_____________________________________________________

POD:_____________________________________________________

(POD az energiaszámla vagy a szerződés alapján ellenőrizendő)

Fényképet kell készíteni a gázmérőről. A fényképek elektronikusan feltöltendők az EMIS-be.

- Villamosenergia-mérő: